Vigyázz! Ez most a 8 legveszélyesebb netes átverés

Minden tizedik amerikai internetező valamilyen csalás áldozata lesz évente, a legtöbb embert különféle online sémák verik át. A Stanford egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a csalások száma folyamatosan emelkedik ráadásul – 2018-ban mintegy 34%-kal több embert vertek át, mint az előtte való évben. Átlagosan egy áldozat 600 dollárt (kb. 178 ezer forintot) bukik egy átverésen.

A Business Insider összeszedte a tanulmány alapján, melyek most a leggyakoribb átverések az interneten – rengeteg ezek közül minket, magyar felhasználókat is fenyeget.

8. Adóhivatali felszólítások

Általában e-mailes úton keresik meg áldozataikat azok a csalók, akik az adóhivatalnak (az USA-ban az IRS-nek, Magyarországon a NAV-nak) adják ki magukat. A scammerek felszólítást küldenek, hogy adótartozása van az illetőnek, akik jellemzően egy adóhivataléval megegyező kamuoldalra irányítanak, majd felajánlják neki, hogy átutalással vagy kártyával is fizetheti az egyébként nem létező tartozását. „Jó” esetben csak pénzt, rosszabb esetben a kártyaadatokat is megszerzik a csalók.

7. Adathalász-támadások

Az adathalász (phishing) támadások esetén szintén egy legitim intézmény (pl. bank) alkalmazottját személyesítik meg a csalók, akik valamilyen adatot (személyes adatot, hozzáférési adatokat, jelszókat, kártyaadatokat) kérnek el az áldozattól, melyet később felhasználhatnak ellene. A phishing-támadások a leggyakoribb online scamek, de már elég kevesen (a tanulmány szerint alig 4%) dől be nekik.

Magyarországon gyakori phishing-forma, hogy „adategyeztetés” céljából e-mailt küldenek az áldozatnak, aki egy kamu banki felületen megadja a felhasználónevét és jelszavát, így a bűnözők hozzáférést nyernek a netbankjához.

6. Nem létező követelések

A fentiekhez hasonló módon dolgoznak azok a csalók, akik felszólítást küldenek valamilyen intézmény nevében az áldozatoknak, hogy valamilyen tartozásuk van feléjük. Az igazán trükkös scammerek még ki is fürkészik azt, ha valaki valamilyen (általában online) szolgáltatást igénybe vett és a valós szolgáltatás kapcsán felmerült nem létező követeléssel teszik hitelessé a fizetési kérelmet. Az ilyen átveréseknek az scammel találkozó amerikaiak mintegy 12%-a bedőlt olyan szinten, hogy konkrétan át is utaltak a csalóknak kisebb-nagyobb összegeket.

5. Kamu lottónyeremények

A „nigériai herceg” néven is ismert átverés úgy működik, hogy valamilyen kamu lottónyeremény (vagy a nigériai herceg esetén konkrétan örökség) hírével megkeresik az áldozatukat a csalók, melyet egy kisebb összeg elutalásáért cserébe vehetnek át. Bár ősrégi trükkről van szó, a tanulmányban résztvevő, ezzel a csalással találkozó amerikaiak 15%-a bukott pénzt a scam miatt.

4. Hamis csekkek

Gyakori átverési forma, hogy hamis készpénzfelvételre jogosító csekket küldenek ki a csalók, majd miután az áldozat bement a bankba, hogy a nem létező összeget felvegye, küldenek neki (általában késedelemre vagy hibára hivatkozva) egy fizetési kérelmet, melyben a csekken szereplő összeg egy részét visszakérik átutalással. Az csaló akkor jár sikerrel, ha az áldozat előbb elutalta a „visszafizetendő” összeget, minthogy a bank szól neki, hogy a csekk hamis.

3. A munkaadós átverés

Ez az átverés arról szól, hogy egy munkalehetőséggel keresik meg az áldozatot, majd ha igent mond, megkérik, hogy papírmunkára, tréningre vagy eszközök beszerzésére küldjön pénzt. Azok az amerikaiak, akiket ezzel az átveréssel betaláltak, 25%-ban be is fizették az elvárt összegeket.

2. Tech support scamek

Egy csomó weboldal feldob olyan „hirdetéseket” vagy popupokat, melyek azt hazudják a felhasználónak, hogy vírust találtak a gépükön és azonnali „segítséget ajánlanak” számukra. Az óvatlan áldozatot átirányítják egy kamu informatikai karbantartóközpont „szakembereihez,” akik bizonyos összegért cserébe segítenek eltávolítani a vírust, amely valójában sosem volt a gépen. Meglepő módon azok, akik találkoztak ilyen hirdetésekkel, 32%-ban el is jutottak addig, hogy átutaljanak összegeket a „szolgáltatásért” cserébe – áll a tanulmányban.

1. Online vásárlási átverések

Talán nem meglepő, hogy a legtöbben e-kereskedelmi oldalakon elhelyezett kamuhirdetéseknek válnak áldozatául, vagyis olyan termékeket rendelnek meg, amelyek nem léteznek. Előfordulhat az is, hogy a vásárló kamuzik, például egy hamis „túlfizetett” csekkel, melynek egy részét a 4. pontban feltüntetettek szerint visszakéri. Szerencsére a legnagyobb online kereskedelmi oldalak már aktívan szűrik az ilyen csalásokat. ♦