A kurkuma nem csodaszer, de segíthet, ha baj van

A gyógynövényekről manapság gyakran esik szó, hiszen jól látszik, hogy a gyógyszeripar, elsősorban a naponta ránk zúduló reklámjaival folyton azt akarja elhitetni velünk, hogy tabletták nélkül már nem is élhetünk. Pedig ez egyáltalán nincs így, a gyógyszerekre egyértelműen csak akkor van szükségünk, ha azokat az orvos – természetesen a megfelelő vizsgálatok után – felírja nekünk. A kisebb problémák esetében a legtöbbször a gyógynövények is segítenek, mégpedig szinte minden esetben mellékhatások nélkül.

Sokan ismerik, de kevesen használják a magyar nyelvben csak indiai sáfrányként ismert kurkumát, amelynek jótékony hatásairól nagyon sok helyen lehet olvasni, valódi, szakszerű, a tényleges kutatási eredményeken alapuló elemzést azonban ritkán talál az ember. Ezek közé tartozik a Webbeteg honlap értékes cikke, amelynek szerzője dr. Reinhardt István.

A kurkuma, más néven indiai sáfrány a gyömbérfélék családjába tartozó, ázsiai eredetű fűszer- és gyógynövény. Amellett, hogy élénksárga színe miatt kedvelt ételszínezék, a Worcester-szósz és a curry egyik fontos alapanyaga, az ősi indiai gyógyászatban évszázadok óta használt gyógynövény.

Előnyös tulajdonságait az egészségipar is felismerte, és számos kurkuma alapú étrend-kiegészítő készítményt lehet kapni. Gyógyító hatását a modern orvostudomány is intenzíven kutatja – e kutatások eredményeit tekintjük át az alábbiakban.

A kurkuma színéért, aromájáért és egészségre gyakorolt hatásaiért egyaránt a növény gyöktörzsében található kurkuminoidok, közülük is elsősorban a kurkumin felelős. A kurkumin mind vízben, mind zsírokban viszonylag rosszul oldódik, az emésztőrendszerbe jutó kurkumin rosszul szívódik fel és gyorsan lebomlik – mindez megkérdőjelezi terápiás használhatóságát.

Kurkuma vagy kurkumin? A kettő nem ugyanaz. A laboratóriumi kísérletekben a kurkuma hatékonyan megkötötte a reaktív oxigéngyököket, az azonban nem világos, hogy az élő szervezetben is képes-e kifejteni ezt a hatását. Rossz felszívódása miatt csak alacsony koncentrációban van jelen a vérplazmában és a többi szövetekben, így nem valószínű, hogy a szervezet egészében jelentős hatást tudna kifejteni.

Ugyanakkor a szájon át bejutó kurkumin elég magas koncentrációt képes elérni a bélcsatornában, és a bélnyálkahártya sejtjeiben kifejtheti DNS-károsodások ellen védő hatását.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Húsvéti ünnepi közlekedési rend

Milyen betegségek esetén bizonyított a kurkuma jótékony hatása? A közvetlen antioxidáns hatás mellett a kurkumin számos antioxidáns enzim aktiválásával fokozza a sejt oxidatív stressz elleni védekezését. A kurkumin laboratóriumi körülmények között többféle betegség, így például a diabéteszes vesekárosodás, az alkoholos májfibrózis modellkísérletében mutatott előnyös tulajdonságokat. Ugyancsak laboratóriumi körülmények között, illetve állatkísérletekben a kurkumin hatékony gyulladáscsökkentőnek bizonyult, ugyanis több ponton is befolyásolta a gyulladás kórélettani folyamataiban kulcsszerepet játszó különböző jelző és szabályozó anyagok működését.

A traumás agysérülés állatmodelljében egyes fehérvérsejtek és gliasejtek aktivitásának csökkentésével az idegszövet gyulladását gátolta, és javította az idegsejtek túlélését.

Kurkuma és Alzheimer-kór: mi az összefüggés? Statisztikai tény, hogy Indiában ritkább az Alzheimer-kór, ami összefügghet a táplálkozási szokásokkal. Alzheimer-kórban a kurkumin több ponton is fékezi a betegség folyamatát. Laboratóriumi és állatkísérletekben egyaránt gátolja az agyban az Alzheimer-kórra jellemző, úgynevezett béta-amiloid fehérjék kóros lerakódását, az amiloid okozta gyulladásos reakciókat és oxidatív stresszt. Aktiválja a lerakódott béta-amiloid plakkokat eltakarító falósejteket, és javítja az idegsejtek túlélését. Ugyanakkor az eddig elvégzett klinikai vizsgálatok adatai ellentmondásosak, így nem tudjuk biztosan, hogy valóban van-e haszna Alzheimer-kórban a kívülről bevitt kurkuminnak.

Emésztőrendszeri daganatok: a szájon át adott kurkumin állatkísérletekben gátolta a kémiailag előidézett szájüregi, gyomor-, máj-, illetve vastagbélrákok kialakulását. Hasonló eredményeket kaptak egyes daganatképződésre genetikailag hajlamossá tett egértörzsekben. Bár az állatkísérletek ígéretesek, emberre vonatkozóan egyelőre nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Egy kis létszámú klinikai vizsgálatban a kurkumin csökkentette a vastagbélben található rákmegelőző elváltozások számát.

Kurkumát a cukorbetegség megelőzésére? Az oxidatív stressz és a gyulladás a 2-es típusú diabétesz kialakulásában is szerepet játszhat. Számos laboratóriumi és állatkísérletes adat van arra, hogy a kurkumin hasznos lehet a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében. Egy kettős vak, placebokontrollált vizsgálatban a résztvevők véletlenszerű csoportosításban kilenc hónapig kurkuminoidokat, illetve placebót kaptak. A kísérlethez olyan betegeket válogattak ki, akiknél korábban csökkent glukóztoleranciát – vagyis cukorbetegséget megelőző állapotot – diagnosztizáltak. Azoknál, akik kurkuminoidokat kaptak, nem alakult ki a cukorbetegség, míg a placebóval kezelt betegek 16 %-a diabéteszessé vált. Ezen túlmenően a kurkumin csökkentette az inzulinrezisztenciát, javította a glukóz toleranciát és a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek működését.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Idén is elindult egyházmegyénkben a zöldellő kertek program

Egy másik placebokontrollált kettős vak vizsgálatban 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben csökkentette a hemoglobin A1c értékét, az éhgyomorral mért vércukorszintet, a vérzsírok és a koleszterin szintjét. Más klinikai vizsgálatok szerint cukorbetegeknél a kurkumin javítja az erek falának működését és csökkenti a diabéteszes vesekárosodást.

Daganatellenes szerek és a kurkuma: számos klinikai vizsgálat van folyamatban a kurkuminnal kapcsolatban rosszindulatú daganatos betegeknél. Mivel a korábbi kutatásokból tudható, hogy a kurkumin fokozza egyes daganatellenes szerek – például a gemcitabin, a docetaxel vagy az imatinib – hatását, ezért ezekkel a vizsgálatokkal első lépésben a kurkumin hatékony és a betegek számára elviselhető adagját próbálják megállapítani. A vizsgált daganatok többek között vastagbél-, emlő-, hasnyálmirigyrák, illetve egyes leukémiák.

Gyulladáscsökkentő hatás: bár laboratóriumi körülmények között a kurkumin bizonyította gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatását, egyelőre csak kevés klinikai vizsgálati adattal rendelkezünk. Néhány kísérletben a szájon át alkalmazott kurkumin a műtét utáni, illetve a reumatoid artritiszben jelentkező gyulladásos tüneteket és a fájdalmat a fenilbutazonhoz vagy diklofenakhoz hasonló mértékben tudta csökkenteni.

Az emlődaganatok kezelése során alkalmazott sugárterápia mellékhatásaként jelentkező bőrgyulladás csökkentésében mérsékelt hatékonyságot mutatott. Colitis ulcerosában, amely egy hullámzó lefolyású gyulladásos bélbetegség, egy klinikai vizsgálatban a kurkumintartalmú beöntés alkalmazása a szokásos terápia mellett gátolta a betegség fellángolását. A betegség aktív szakában a szokásos terápiát kiegészítő orális kurkumin elősegítette az aktív gyulladás gyógyulását. Helyileg alkalmazva – gél formájában – a kurkumin egyes szájüregi folyamatokban szintén gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatásúnak bizonyult.

Bizonytalan eredmények a depresszió kezelése terén: néhány klinikai kísérletben vizsgálták a kurkumin hatását depresszióban, azonban a kapott eredmények nem voltak egyértelműek. Egyes vizsgálatokban a kurkumin javított a depressziós tüneteket, más vizsgálatokban azonban hatástalannak bizonyult. E kérdés tisztázására ezért további, nagyobb létszámú klinikai kutatásra van még szükség. Premenstruációs szindrómában egy placebokontrollált vizsgálatot végeztek, amelyben a tíz napon át adott napi 200 mg kurkumin csökkentette a tünetek súlyosságát.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Idén is elindult egyházmegyénkben a zöldellő kertek program

Érdekességek és hasznos tanácsok a kurkuma fogyasztásával kapcsolatban: az étkezéssel, különböző formákban, fűszerekkel bevitt kurkumin mennyisége erősen változó. Például a curryporban található indiai sáfrány mennyisége gyártmánytól függően eltérő, esetenként meglehetősen alacsony, így az is kérdéses, mennyi kurkumin jut ezekkel a szervezetbe. Ez a bizonytalanság kivédhető kurkumintartalmú készítmények alkalmazásával.

Egy másik probléma, hogy a szájon át bevitt kurkuminnak csak egy része szívódik fel, így a biológiai hasznosulása is korlátozott lehet. A rossz felszívódás azonban akár előnnyé is válhat, ha a bélcsatornában kifejtett helyi hatásra van szükségünk. A kurkumin felszívódását javíthatja, ha a feketebors csípős ízét adó piperinnel együtt fogyasztjuk, a piperin azonban egyes gyógyszerek lebontási folyamatait is módosíthatja.

Lehetséges mellékhatások és gyógyszer-interakciók: a felszívódással és adagolással kapcsolatos bizonytalanságok mellett nagyobb adagban fogyasztva a kurkumin mellékhatásként gyomorpanaszokat is okozhat. Egy klinikai vizsgálatban az egyszeri adag nagyobb mennyiségű kurkumin elfogyasztása hasmenéssel, fejfájással, kipirulással járt. A kisebb adagokban vagy az étkezési fűszerrel bevitt kurkumin azonban nem okozott mellékhatásokat.

A kurkumin laborkísérletekben gátolta a vérlemezkék összetapadását, ami azt jelenti, hogy alvadásgátló gyógyszerrel együtt alkalmazva fokozhatja ezen készítmények egyik tipikus mellékhatásának, a vérzéseknek a veszélyét. Szintén laboratóriumi körülmények között tapasztalták, hogy egyes daganatellenes hatóanyagok hatását a kurkumin gátolja.

További fontos hatás, hogy a kurkumin jelentősen aktiválja a CYP3A4 nevű májenzimet. A CYP3A4 nagyon sok gyógyszer lebontásában és hatástalanításában játszik kulcsszerepet, amelyek így gyorsabban lebomlanak, hatásuk jelentősen gyengülhet. Ezt a lehetséges gyógyszerkölcsönhatást feltétlenül mérlegelni kell, ha valaki kurkumintartalmú készítményt, étrend-kiegészítőt fogyaszt. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!