A magyarok kevésbé elfogadók, mint az európai átlag

Minden összevetésben az EU-s átlag alatti a magyarok toleranciája a különböző kisebbségekkel szemben. A legnagyobb elutasítás a feketékkel, a muszlim és a meleg csoportokkal kapcsolatban mutatkozik meg egy Eurostat-felmérésben, amely egyébként EU-s szinten sokkal jobb képet fest, mint négy évvel ezelőtt.

Az Eurobarometer októberben közzétett felmérése szerint az elmúlt négy évben az európaiak lényegesen elfogadóbbak lettek – átlagban. Arra a kérdésre, hogy mennyire éreznék magukat kényelmesen, ha a gyermekük egy zsidó személlyel állna párkapcsolatban, a válaszadók 69 százaléka azt mondta, számukra ez nem jelentene problémát. Ez 9 százalékkal több, mint 2015-ben. Az emberek 55 százaléka számára nem gond, ha a gyermekük meleg – ez 11 pontos emelkedés.

A felmérés készítői politikai kérdéseket is feltettek és megkérdezték, hogy mit szólnának az emberek, ha a „hagyományostól” eltérő személy töltené be a legmagasabb választott politikai tisztséget. A válaszadók 88 százaléka számára nem gond, ha egy nő töltene be ilyen posztot, ez 7 százalékos növekedés.

Eltérő vallású személy esetében 69 százalék az átlag, ez a legnagyobb változás – 13 százalékkal több, mint 2015-ben. Egy meleg, leszbikus, vagy biszexuális embert 64 százalék fogadna el például miniszterelnöknek, ami 10 pontos emelkedés.

Ha a végleteket nézzük, a holland válaszadók mintegy 93 százaléka örülne meleg kormányfőnek, de a bolgároknak csak 18 százaléka fogadná el fenntartás nélkül ezt a tényt. (És a bolgároknak csak 7 százaléka „békülne ki” meleg vagy leszbikus fiával vagy lányával.) Ugyanakkor az összes válaszadónak csak a 49 százaléka tartja elfogadhatónak, hogy roma személy legyen az országa első embere.

Európai összehasonlításban a bolgárok bizonyulnak leggyakrabban a legkevésbé toleránsoknak, számos összevetésben övék a legalacsonyabb érték. Magyarország legrosszabb, utolsó előtti helyezése a választott politikai tisztség kapcsán a fogyatékossággal élők esetében merült fel: míg az uniós átlag 77 százalék, a románok 49 és a magyarok 52 százaléka számára nem jelentene gondot egy fogyatékossággal élő miniszterelnök.

Ami a többi adatot illeti: Magyarország kivétel nélkül minden összevetésben az uniós átlag alatt van, néhol kifejezetten nagy különbséggel lemaradva az európai közvélekedéstől. 11 kérdés szólt a választott pozíciót betöltőkkel kapcsolatos diszkriminációról, 15 kérdés arról, hogyan érezné magát a válaszadó, ha munkahelyi kollégája, és 15 kérdés arról, ha gyermeke párkapcsolata tartozna valamelyik kisebbségi csoporthoz.

A legnagyobb eltérés az európai átlagtól akkor mutatkozott meg, amikor a felmérés készítői arra voltak kíváncsiak, mit szólna a válaszadó, ha a gyermeke egy fekete bőrű személlyel élne párkapcsolatban. Az Unió polgárainak 66 százaléka számára ez nem jelentene gondot, a magyaroknak csak a 26 százaléka van hasonló véleményen. De hasonlóan nagy a magyarok elutasítása a fogyatékossággal élőkkel, muszlimokkal, romákkal, melegekkel, interszexuálisokkal, transzneműekkel szemben is. ♦