Átadták Vácott az idei Migazzi-díjakat

Beer Miklós nyugalmazott megyéspüspök és Nemes György piarista szerzetes-tanár vehette át az idén a néhai Migazzi Kristóf püspök, örökös kormányzó szellemi és építészeti hagyatékának méltó gondozása céljával életre hívott váci Migazzi Alapítvány díját.

A november 22-én, az egyházmegye kulturális központjában, a Credo-házban rendezett díjátadó ünnepség bevezetéseként a nagytermet zsúfolásig megtöltő vendégek megtekinthették-meghallgathatták Szalay Ákos építésznek, helytörténésznek a Migazzi-hagyatékból ízelítőt adó vetített képes előadását.

Az előadó kiemelte: Vác és az egész egyházmegye számos szakrális és középületet köszönhet a városépítő püspökök sorába tartozó Migazzi Kristófnak, aki sokakat vonzott Vácra, művészeket – így a székesegyházat tervező Izidore Canavalet vagy a szentély falképét festő Franz Anton Maulbertschet és számos névtelen mestert -, jeles utazókat, de állami vezetőket ugyanúgy, hiszen hívására, mások mellett látogatást tett a püspökvárosban Mária Terézia is.

Szalay Ákos úgy fogalmazott, hogy a néhai püspök hagyatékát lépten-nyomon meg lehet csodálni a városban, de mindezeken túl Migazzi jellemzéseként kiemelt egy tőle származó gondolatot is, amelyet mindenki joggal a szívébe zárhat, ez pedig így szól: „…semmit sem szeretek jobban, mint a jótéteményeket sohasem, a méltánytalanságot azonnal elfeledni”.

Az előadást követően Bartos Ferenc korábbi polgármester, a díjadományozó alapítvány kuratóriumi elnöke méltatta az idei esztendő két Migazzi-díjasát, s természetesen Marton Zsolt megyéspüspök is köszöntötte a kitüntetetteket.

Bartos Ferenc azzal vezette fel a méltatást, hogy történelmi párhuzamot vont Migazzi Kristóf és Beer Miklós püspökségének előzményei között, hiszen mint emlékeztetett, a nagy előd 150 év török uralom után lett a barokk Vác városépítő püspöke, kései utóda pedig nem sokkal a bolsevik diktatúrát követően kezdte el több mint másfél évtizedes főpapi szolgálatát.

– Beer Miklós gyorsan átlátta, mi a fájdalma ennek a városnak, ami már több évtizedes hiány volt, hiszen mindig főiskola után áhítozott a város, meg szálloda után. Hát most már mindkettő van, hiszen püspök úr hozott nekünk főiskolát, és építtetett egy ma már szállodaként működő szép vendégházat, amit mi nem tudtunk elérni, az elérte ő. Tizenhat éves működését folyamatos építkezés, fejlesztés, felújítás jellemezte. Hogy csak néhány további kiemelést tegyek, megemlítem a Püspöki és Káptalani Levéltár új épületegyüttesét, a Szamaritánus Szolgáltató Házat, a Galamb utcai közösségi központ fejlesztését, a Migazzi szobor, az Althann-kereszt felállításának támogatását, és még hosszan folytathatnánk a sort. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy tovább járva az elődjei által is kijelölt úton, építette és fejlesztette ezt a várost – fogalmazott az alapítvány elnöke.

Marton Zsolt megyéspüspök hozzátette: Beer Miklós őszinte, szeretetteljes, közvetlen embersége is példaadó, amit mindenki megtapasztalhatott korábban és átérezhet vele találkozva minden alkalommal.

Nemes György méltatását bevezetve Bartos Ferenc kiemelte, mennyire fontos dátum Vác történetében az 1990-es esztendő, már csak azért is, mert ekkor sikerült visszaszerezni egy részét a piaristák egykori épületének, és újra indult a rendi noviciátus, s ekkor érkezett a városba fiatal paptanárként a Migazzi-díj másik idei kitüntetettje, majd két évvel később ő lett a kezdő első gimnazista osztály osztályfőnöke.

– Nemes atya azóta is itt van közöttünk, tanít itt, tanít több felsőoktatási intézményben, könyveket ír, tankönyvet is, rendszeresen publikál a Váci Polgár című havilapba. Igazi közéleti életet él. A díjjal a piarista gimnáziumban annak újraindulása óta végzett oktató-nevelő szolgálatát és jelentős közírói munkásságát ismeri el az alapítvány – mondta laudációjában az elnök.

Marton Zsolt volt piarista diákként is köszöntötte Nemes atyát, s Isten áldását kérte további szolgálatára, a piarista gimnázium és kollégium tevékenységére.

A díjak átadása után az ünnepi esemény egy korábbi Migazzi-díjas, az idén elhunyt Pálos Frigyes atya, a Váci Egyházmegyei Múzeum újjáélesztője, néhai igazgatója életműve előtt tisztelgő reprezentatív emlékkönyv bemutatójával zárult.

A kiadványt Beer Miklós ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, többek között kiemelve: Pálos Frigyes fényt hagyott maga után, a fény hordozója volt, az evangélium fényét hordozva a történelmünk szeretetének, megbecsülésének fontosságát is hirdette egyben, számos értéket tárt fel, mentett meg és tett közkinccsé azért, hogy tisztábban, szebben, reménykeltőbben láthassuk a világot. ♦