Számos traumát túlélt a magyar nyelv, tegnap volt a napja

1844. november 13-án fogadta el az akkori országgyűlés a magyar nyelv hivatalossá tételéről szóló jogszabályt. Addig egy nyelvi harc dúlt a magyar, a német és a latin között.

Balázs Géza nyelvész professzor szerint csoda, hogy a magyar nyelv túlélte az elmúlt évszázadokat, ráadásul kifejezetten jó állapotban van.

„Ennek a nyelvnek jó eséllyel már a honfoglalás alatt el kellett volna tűnnie, akárcsak a török hódoltság idején vagy a Habsburg időszakban is el kellett volna tűnnie. Mégis, hiába került a magyar nyelv sokszor abba a helyzetbe, hogy nem éli túl a következő évszázadig, valahogy mindig fennmaradt. Ennek oka lehet a véletlen is, de leginkább az olyan nagy nyelvművelők és nyelvújítók munkássága, mint Pázmány Péter vagy Kazinczy Ferenc” – magyarázta a nyelvész professzor. Ráadásul ha ők nem lettek volna, akkor kissé akadozóbb nyelvet beszélnénk egymás között.

Arra a kérdésre, hogy egy statisztika szerint a beszélt nyelvek fele 100-150 éven belül eltűnik, Balázs Géza azt válaszolta: az UNESCO felmérései szerint drámaibb a helyzet, a nyelvek 90 százaléka fog eltűnni 100 éven belül, de ezek között több ezer apró nyelv is van, amelyeknek nincs saját országa.

A magyar azonban elég valószínű, hogy fennmarad, hiszen nyelvünknek nemcsak országa van, de egy hatalmas nyelvi kultúrája is – mondta a szakértő. Hozzátette: a nyitottabb nyelvek, amelyek képesek befogadni sok új vonást, azok erőteljesebb nyelvek, és ha féltjük ezért a nyelvünket, akkor jobban odafigyelünk rá.

De nyelvünk múltja, nagy kultúrája is nagy erő, és fontos tulajdonsága, hogy aközé a pár tucat nyelv közé tartozik a miénk, amelyeken mindenről lehet beszélni, beleértve a szaknyelvet is – a finnugor nyelvek többségén például nem lehet szaknyelven beszélni. Mindezek mellett a magyar nyelv jó állapotban van, megfelelő számú beszélővel, hivatalos nyelvként is védve – tette hozzá a nyelvész professzor.

„A magyarnak jó az alkalmazkodó képessége és az a nyelv, amelyik jól tud alkalmazkodni, az biztos, hogy erőteljesebben éli túl a traumákat. Ilyen trauma volt például a török nyelv jelenléte a hódoltság idején, vagy napjainkban a beszélt nyelvet fenyegető informatika világa” – fejtette ki Balázs Géza az InfoRádiónak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyelvet érő hatások egyre gyorsulnak, ám a gyorsulásnak van egy felső határa, a memóriánk. „Vagyis ez a két dolog küzd egymással: gyorsuló hatások és nem túlságosan gyorsítható befogadás. De ezzel nemcsak a magyar küzd, hanem minden művelt nyelv.” ♦