Nincs tovább, vége az akciós árakkal való trükközésnek

Az Európai Parlament jelentősen szigorította az árkedvezmények feltüntetésére vonatkozó szabályozást, számol be arról a DLA Piper szakmai blogja. Ez hatással lehet a jövőbeni árakciók kommunikálására, minden valószínűség szerint Magyarországon is. Mutatjuk a részleteket!

Az Európai Bizottság a tavalyi év során elindított egy folyamatot a fogyasztóvédelem területén, melynek a „New Deal for Consumer” nevet adták, és az EU fogyasztóvédelmi szabályainak a modernizálását, valamint a szabályok hatékony kikényszeríthetőségét tűzték ki célul, különös tekintettel az online értékesítésekre.

E szabályozási csomag keretében fogadott el az Európai Parlament 2019. november 27-én egy irányelvet („Directive on better enforcement and modernisation of EU consumer protection”), mely többek között, módosította a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 1998-as irányelvet (98/6/EK irányelv).

A módosítással bekerült egy új rendelkezés, mely kimondja, hogy árengedmény esetén az eredeti árnak – melyből a fogyasztó kapja a kedvezményt – az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árának kell lennie.

Abban az esetben, ha a termék rövidebb ideje van a piacon, mint 30 nap, a tagállamok hozhatnak olyan rendelkezést, mely alapján rövidebb időszak az irányadó. Fontos kiemelni, hogy ezek csak a fogyasztók felé értékesített termékekre vonatkoznak, vagyis a szolgáltatásokra nem.

A magyar jogszabályok és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) joggyakorlata szerint eddig is komoly büntetésekre számíthatott a vállalkozás, ha azt kommunikálta a fogyasztó felé, hogy kedvezményesen vásárolhatja meg a terméket, közben valójában nem valósult meg az ígért árkedvezmény, azonban jelenleg nincs konkrét szabály arra vonatkozóan, hogy mit kell kiindulási árnak tekinteni.

A kereskedelmi gyakorlat szerint, a vállalkozások maguk meghatároznak egy időszakot annak függvényében, hogy az akciós újságjaik, kereskedelmi gyakorlatuk általában milyen időszakot ölel fel.

Ebből kifolyólag általában az adott akciós időszakot megelőző 2, 3 vagy 4 hetes időszakokban alkalmazott eladási árat vesznek figyelembe viszonyítási alapként a százalékos kedvezmény meghatározása során.

Ez a gyakorlat azonban nem fog megfelelni az új szabályozásnak, hisz az egyértelműen kimondja, hogy a legalacsonyabb árpontot kell figyelembe venni, ráadásul az időszakot is meghatározza 30 napban.

Azonban, miután ez az irányelv átültetésre kerül a magyar jogrendszerbe, súlyos büntetésekre számíthatnak azok a vállalkozások, akik ugyan valós, a kedvezményt megelőző árhoz viszonyítják az akciós árat, azonban a megelőző 30 napban volt olyan időszak, hogy annak a terméknek alacsonyabb volt az ára. Nem számít, ha csak pár óráig volt olyan alacsony az ár, amennyiben az volt a legalacsonyabb, abból kell számítani a ténylegesen fogyasztóknak nyújtott kedvezmény mértékét.

A promóciós, illetve különleges szezonális akciók utáni időszakban ez a szabályozás kiemelt vizsgálati területet jelenthet a GVH számára, hisz könnyen előfordulhat, hogy a promóciós időszak után újra magasabb áron kínálja a vállalkozás a terméket, majd pár hét múlva ismét árkedvezményt ad rá, azonban nem a promóciós árhoz viszonyítják az akciós árat. Amennyiben nem telt el 30 nap a kettő között, jogsértő lesz ez a cselekmény, hisz nem valósul meg árkedvezmény a 30 napban fellelhető legalacsonyabb árhoz képest.

Mivel irányelvben történt a szabályozás, aminek nincs közvetlen hatálya, a rendelkezések átültetése a magyar jogrendszerbe még szükséges, vagyis ez alapján egyelőre még nem lehet jogsértést megállapítani, azonban a vállalkozásoknak már most el kell kezdeni az előzetes megfelelési intézkedéseket. Hiszen miután megtörtént az átültetés, minden termékértékesítő – elsődleges és másodlagos forgalmazó kiskereskedő – köteles lesz ennek megfelelően eljárni. – írja az origo.hu ♦