Filmhez popcornt, vagy popcornhoz filmet?

Meglepően részletesen számolnak be üzleti tevékenységükről éves jelentésükben a legnagyobb hazai moziláncok. A számokból pedig az látszik, hogy egyre jobb biznisz Magyarországon a mozizás, de nem elsősorban a filmvetítések miatt. Bár utóbbi bevétele is szépen nő, az igazán nagy hasznot a kiegészítők és a büfé hozzák. – írja a g7.hu

Nagyot drágult a jegy, de így is egyre többet mozizunk. Már korábban is írtunk róla, hogy hosszú hanyatlást követően a most végződő évtized közepe táján emelkedni kezdett a hazai mozilátogatások száma. Miközben 2005 és 2014 között jellemzően 10 és 12 millió között mozgott ez a szám (már azokban az években, amelyekről van adat), tavaly átlépte a 15 milliót. Ez a 2014-es mélyponthoz képest majdnem 60 százalékos növekedés, és 2001 óta a legtöbb látogató.

Csak éppen időközben négyszeresére drágultak a jegyek, azaz a kereslet úgy állt vissza a korábbi szintre, hogy az árak az infláció mértékét messze meghaladva nőttek. Az átlagos fogyasztói árindex alapján ugyanis a 2001-es 403 forintról mostanra nagyjából 750-re kellett volna emelkednie egy multiplex moziban szombat este a belépő árának, de ehelyett 1560-ra ugrott.

A növekvő keresletnek és jegyáraknak köszönhetően a mozik üzletileg egyre jobban teljesítenek. A tizennégy városban közel másfél tucat Cinema City (CC) mozit üzemeltető I.T. Magyar Cinema Kft. árbevétele például az elmúlt öt évben 13,5 milliárd forintról 20 milliárd fölé nőtt, a nyereség pedig néhány százmillióról közel 5 milliárdra ugrott. Bár a Corvint és öt fővárosi művész mozit fenntartó Budapest Film Zrt. számai nem ilyen szépek, a forgalom náluk is folyamatosan emelkedik, és az előző két évben a korábbi évek vesztesége is nyereségbe fordult.

Filmhez popcornt, vagy popcornhoz filmet?

A bővülés azonban csak kisebb részben köszönhető maguknak a filmeknek, a vetítésekből származó bevétel részesedése ugyanis a Cinema Citynél elég látványosan, a Budapest Film Zrt-nél pedig csak kisebb mértékben, de folyamatosan csökken az árbevételen belül. Ezzel párhuzamosan pedig a büfék egyre nagyobb részét hozzák a pénznek. A Cinema City láncnál például már a bevétel több harmada származik innen, miközben ugyanez az arány öt éve 27 százalék volt. A Budapest Filmnél ugyanebben az időszakban 13-ról 20 százalékra nőtt a büfébevétel aránya.

A bevétel megoszlása

Ennek a jövedelmezőségre is jótékony hatása van, a mozikban ugyanis a büfé az igazi fejőstehén. A mozik két és félszeres, háromszoros áron adják el itt az ételt-italt.

A CC például úgy csinált tavaly közel 7 milliárdos forgalmat a büféiben, hogy az eladott áruk beszerzési értéke csak 2,1 milliárd forint volt. A Budapest Film Zrt-nek pedig 255 milliót hoztak büfék, miközben árukra és anyagokra csak 100 milliót szántak.

Ezzel szemben a filmeknek igen komoly költségei vannak. A Cinema Citynél filmkölcsönzésre 5,2, bérleti díjakra 1,8, a névhasználatra 1,2 milliárd ment el, de a mozik üzemeltetési díja, és az átalakítással kapcsolatos tanácsadás is masszív százmilliókat vittek el.

Nem csak a pattogatott-kukoricára és nachosra tesznek brutális árrést a mozik, az egyéb kiegészítőkön is jól keresnek.

A 3D-s szemüvegekért például tavaly 208 millió forintot fizettek a Cinema City mozikban a látogatók, miközben a beszerzési értékük 64 millió volt. Ráadásul a mozi egyre olcsóbban veszi a szemüvegeket, miközben a bevétele nem csökken érdemben: 2016-ban például szinte pontosan ugyanannyi folyt be ebből a forrásból, mint tavaly, de akkor még 107 millióra rúgtak a költségek. ♦