Egy átlagos néző 133 reklámot lát naponta a tévében

Aki nem szereti a számokat és százalékokat, annak már most előre lelőjük a „poént”: a magyarok tévénézési szokásai 2019-ben sem változtak drasztikusan az előző évhez képest. Röviden összefoglalva a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 39 percet töltött a képernyő előtt, ami egy perccel kevesebb, mint 2018-ban.

A legkevesebbet a 18 év alattiak tévéznek, ők 2 óra 55 percet töltenek ezzel átlagban, a 18-49-es korosztály pedig 3 óra 29 percet. A legtöbb tévét (már szinte megszokott módon) az 50 év felettiek néznek, átlag 6 óra 33 percet – összegzi a kutatási adatokat a Kreatív Online.

A friss kutatásból az is kiderül, hogy tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6,4 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 5,9 millióan láttak legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 34 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő több mint 12 százaléka volt. Egy átlagos néző naponta 133 reklámfilmmel találkozott tévénézés közben.

A Nielsen pedig ez, és az elmúlt évek megfigyelései alapján arra jutott, folyamatosan és dinamikusan nő a televíziós reklámok megjelenésszáma.

2019-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 39 percet töltött a tévékészülékek előtt, 1 perccel kevesebbet, mint az előző évben. Szintén 1 perccel csökkent a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje is 2018-hoz képest, és így 2 óra 55 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 évesek naponta 3 óra 29 percet tévéztek, ami 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban, míg az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 33 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 4 perccel több, mint az előző évben. A teljes népesség és a 18 év feletti felnőtt lakosság tévénézési idejét 4 perccel egészítette ki az időeltolásos tévénézés. A 4-17 évesek körében ez az idő 3 perc volt, ami a tévénézésükhöz képest 1,8 %-ot jelent.

A csatornatípusok szerint 2019-ben az általános szórakoztató csatornák közönségaránya 41,4 % volt, melyhez a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó „sorozat csatornák” további 8,7 %-kal járultak hozzá. A filmcsatornák 10,4 %-ban, a hírcsatornák pedig 7,5%-ban részesedtek a tévénézési időből, melynek az így fennmaradó harmadán osztozott a többi tematikus csoport, vagyis az ismeretterjesztő (6,1%), életmód (3,1%), sport- (4,2 %), gyerek- (6,3 %) és zenecsatornák (2,1%), valamint a DVD/videó/videójáték illetve a külföldi csatornákat és egyéb képernyőhasználatot (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), továbbá az egyedileg nem beazonosított csatornák csoportját tömörítő „Egyéb” kategória.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2019-ben a vizsgált magyar nyelvű csatornákon naponta átlagosan 38.275 reklámfilmet sugároztak, a megjelent tévéreklámok együttes száma majdnem elérte a 14 milliót: összesen 13 970 355 hirdetés került képernyőre az év során, amely 17 %-kal több mint 2018-ban, és kétszer annyi, mint öt évvel korábban. A sugárzott reklámfilmek összesített hossza 79.129 órának, azaz 10,2 évnek felelt meg.

A hirdetések csaknem 60 %-a 30 és 20 másodperce, további 20,8 %-uk 15 másodperces volt, és egy reklámfilm átlagos hossza pedig 23 másodperc volt. A reklámblokkok 1,4 %-a állt csupán egyetlen szpotból, 6 %-uk 2-5 darabot, 39 %-uk 6-10 darabot, míg 53 %-uk ennél is több szpotot tartalmazott.

Az elmúlt esztendőben 549 hirdető 1 071 márkát hirdetett 7.387 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 6.167 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először a 2019. év során került képernyőre. Az új hirdetések több mint egyharmada (36 %-a) hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan  1.891-szer sugároztak, de a leggyakoribb hirdetés ennél jóval többször, 30.300 alkalommal volt látható a képernyőn.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (3.451.839 db), ezt követte a „Kereskedelem” (2.967.739 db) és az „Élelmiszer” (2.081.876 db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 60,8 %-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszerkereskedelem” (741.668 db) volt, ezt követte az „Egyéb gyógyhatású készítmény” (681.718 db), és „Megfázás, influenza elleni termékek” (664.886 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 41 %-át fedte le. ♦