Megválasztása óta nagyon aktívan dolgozik Vácott és a választókerülethez tartozó településeken Rétvári Bence, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkáraként a T. Házban is gyakran szólal fel, olykor kemény ütközéseket vállalva az ellenzékkel, ám október közepe óta azzal is szembesülnie kell, hogy Vácott egy kritikus, a korábbiaktól alapjaiban elérő helyi politikát képviselő vezetés került hatalomra, amely ráadásul kétharmados többséggel rendelkezik az önkormányzatban. A váciak ennek ellenére abban reménykednek, hogy a városi érdekek alapján létrejön egyfajta együttműködés, s a párbeszédet nem lehetetleníti el a politikai szembenállás. 2019 a mérlegen és 2020 lehetőségei – erről beszélgettünk Rétvári Bencével.
– Tavaly októberben eljött egy olyan pillanat, amikor a várost addig vezető Fidesz-KDNP pártszövetségnek szembe kellett néznie azzal, hogy vesztett. Milyen tanulságai és következményei vannak ennek?
– Két választás is volt 2019-ben. Az európai parlamenti voksoláson a kormánypártok abszolút többséget szereztek Vácott is, az önkormányzati választás azonban azt az eredményt hozta, hogy Vácott egy balliberális többség jutott hatalomra. Azt láttuk, hogy ezúttal azok, akik korábban minket támogattak, most nem álltak be mögénk, ezért egyértelmű, hogy nyitásra, megújulásra van szükség. Új tagok, új közéleti szereplők – ez a továbblépés útja számunkra.
– Ez egy teljes szervezeti megújulást jelenthet?
– A Fidesz és a KDNP egy közös tanácskozással indította Vácott az évet, amire nem nagyon volt példa korábban. Sok szó esett a jövőről, konkrét céljaink között szerepel, hogy azt a bizalmat, amely korábban a pártszövetség és a polgárok között megvolt, újjáépítsük. Nem csak régi támogatóinkat szeretnénk ismét megtalálni, hanem abban bízunk, hogy lesznek sokan, akik ezután csatlakoznak hozzánk, erősítve minket a városban.
– Ön országgyűlési képviselőként már többször tárgyalt Matkovich Ilona polgármesterrel. A váciak attól tartanak, hogy a politikai különbségek rányomják majd a bélyegüket az együttműködésre és ennek végső során a város látja a kárát. Ön hogy látja a kialakult helyzetet?
– Nyilvánvaló, hogy a politikai nézeteink és a világhoz való hozzáállásunk jelentősen különbözik azokétól, akik most a várost irányítják. Ugyanakkor pedig a küldetésünk célja, Vác fejlődése, ugyanaz. 2019-ben olyan lehetőségeket kapott a település, mint még soha, az M2-es autóút bővítésével például a térség egy felívelő pályán indulhat el. Emellett számos kisebb-nagyobb beruházás és fejlesztés indult el, s az szerintem egyértelmű jel, hogy az októberi helyhatósági választás után is érkeztek támogatások a városba. A kormány segítette például az iskolai konyhák felújítását huszonöt millió forinttal, és a kulturális közösségi pályázatokon is sikeresen szerepelt több városi intézmény. Úgy gondolom, mind a két oldaltól, a kormánytól és az önkormányzattól is azt várják az emberek, hogy ezeket a kérdéseket rendezzék el.
– Valóban, az elmúlt években meglehetősen bőkezű volt a kormány Vác esetében, hiszen elindult a Reménység pálya átépítése, napirenden van a múzeumi negyed kialakítása és még sorolhatnánk. Marad ez a lendület 2020-ban is?
– Voltak más fontos beruházások is, hiszen például a színház mintegy háromszázötven millió forintból újult meg, de épül a Kilátó Központ, rendbe tették a járási hivatalt, s jelentős összegeket költött a kormány az egészségügyi és turisztikai fejlesztésekre Vácott és a térségben. Ezekről már beszéltünk a polgármester asszonnyal, s úgy látom, mindannyiunknak az az érdeke, hogy ezek a beruházások megvalósuljanak.
– Az új városvezetés viszont elállt a Szérűskertbe tervezett multifunkciós csarnok megépítésétől.
– Én személy szerint sajnálom, hogy ezt a döntést hozták. A kormány a kézilabda szövetséggel egyetértésben szavazott a támogatásról, amelyről most Vác lemondott. Az öt milliárd forintot így más városok céljaira fordítják majd. Azért az ügynek vannak tanulságai, mert szerintem, ha valóban azt akarta volna a városvezetés, hogy ezt a pénzt más itteni célokra fordíthassák, akkor előbb kellett volna a kormánnyal tárgyalni és csak utána dönteni. Sajnos ez most ebben az esetben éppen fordítva történt.
– Ön 2018 vége felé elindította a választókerületben a Kornis Gyula tervet, a polgároktól is várva javaslatok a 2030-ig szóló fejlesztési időszakra. Mi kristályosodott ki ebből a kezdeményezésből?
– A legnagyobb mértékű változások az egészségügyben várhatók. Ugyancsak a fejlesztések fő területei közé tartozik a közlekedés, a turisztika és a munkahelyteremtés. Ezek mentén igyekszünk újabb támogatásokat szerezni a térségnek.
– Az elmúlt év úgy zárult, hogy több váci kulturális intézmény, például a színház, a művelődési központ és a Vác Civitas Szimfonikus Zenekar kisebb-nagyobb összegű támogatást kapott az EMMI pályázatain. Mi várható ebben az évben?
– Sokat támadták a kormányt azért, mert átalakította a kulturális TAO-rendszert, de a legutóbbi döntések jól mutatják, hogy ez helyes lépés volt. Nem csak nagy dolgokban kell azonban gondolkodni, sokszor a kisebb, néhány milliós támogatások jelentenek nagy segítséget egy-egy közösségnek. Ilyen volt például az általam szervezett közadakozás, amelynek köszönhetően a tűzoltók kaptak több millió forintot, ami régi gondokat segített megoldani. Ami a választókörzetet illeti: folytatjuk az egészségházak felújítását, a vasútfejlesztéssel hónapokon belül megjelennek a váci vonalon az emeletes vonatok, és szeretnénk támogatást szerezni az utak rendbetételére is. ♦