Váci piar: klasszikus modernség, hagyomány és innováció

Klasszikus modernség – hagyomány és innováció – ezt vallja Kalász Ákos, a váci Piarista Gimnázium igazgatója, aki három éve vezeti az intézményt. Szerinte a személyes figyelem az iskola egyik legmeghatározóbb vonása. Interjú.

– Harmadik éve igazgatja már a Piarista Gimnáziumot. Milyen utat jár ma az iskola az Ön vezetésével? Milyen változásokat hozott az iskola életében fiatal igazgatóként?

– A váci Piarista Gimnáziumba 13 évesen léptem be először a felvételimen. 2000-ben érettségiztem, 2004-ben latin-magyar szakos tanárként tértem vissza, három osztályom érettségizett már azóta. Igazgatásom előtt 7 évig igazgatóhelyettes voltam, tehát radikális változást nem jelentett igazgatói kinevezésem az intézmény életében. De a fiatalságom nyilván együtt jár valamilyen dinamikával, lendülettel, és bátor útkereséssel is. Sokféle helyzetből láttam az iskolát, jól ismerem és szeretem. Úgy látom, hogy a váci és a környékbéli családok részéről is erős a bizalom az iskola iránt. Az elmúlt három évben majdnem 50 diákkal bővült az iskola létszáma, ma 650-nél is több gyermek tanul Vác városának legrégibb gimnáziumában, és igen magas a felvételizők száma. Hálás vagyok a bizalmukért. A több mint 300 éves iskola ma egy kifejezetten modern pedagógiát támogató intézmény sok frissességgel, otthonos atmoszférával, közösségi-családias jellegével, modern infrastruktúrájával, piarista világképével, keresztény értékrenddel.

– Mit jelent a piarista értékrend ma a 21. században?

– A piarista nevelés mindig is – tehát a kezdetektől – egyfajta klasszikus modernség-pedagógiát tükrözött. Kalazanci Szent József rendalapító a gyermekeket helyezte gondolkodásának középpontjába. Így iskolájának legfőbb jellemzője az volt, hogy folyton kereste, miképpen segítheti a rábízott diákokat életük kibontakoztatásában. Mindig a valódi szükségleteiket figyelte, és azokra keresett hatékony fejlesztési eszközöket. Mi is ezt tesszük ma. Azt keressük, hogyan nevelhetjük a diákokat olyan emberekké, akik kiegyensúlyozott, boldog életet élhetnek felnőttként, miközben örömmel élik meg gyermek és diákkorukat. Felelősséget képesek vállalni önmagukért, döntéseikért, társaikért, közösségeikért, végső soron az egész teremtett világért. Látjuk, hogy a tudás szerkezete átalakulóban van, tudjuk, hogy diákjaink nagy része olyan szakmát fog választani 10 év múlva a munkaerőpiacon, amely ma még jó eséllyel nem is létezik.

– Milyen tudással kívánja tehát felvértezni a piarista iskola a gyermekeket?

– Fogós kérdés! Azt látjuk, hogy nagyon fontos az iskola keretrendszerében olyan készségek megerősítése és fejlesztése, amely a diák felelősségére, belső motivációjára, döntéseire épít, de közben nem hagyja magára a fiatalt. A diák maga is megélheti azt, hogy nincsen egyedül ebben tanulási helyzetben. Azaz van mellette egy társ, egy felnőtt, egy tanár, de mellette van egy közösség is. Olyan iskolakép lebeg előttem, amely a diákok öntevékeny vállalására alapoz. Fontosak olyan tudáselemek, amelyek olyan készségeket erősítenek, amelyek a kiegyensúlyozott hétköznapi élethez kellenek; időbeosztás, tanulási készségek, önreflexió, kommunikáció, kreativitás és sok más.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Kismarosi megemlékezés és csótányok a börtönben

– A modern világ, a digitális eszközök térhódítása és az iskola személyessége – az említett társszerepben – nem ütközik a hétköznapokban?

– A személyes figyelem iskolánk egyik legmeghatározóbb vonása, pedagógiai karakterének egyik legerősebb jellemzője. Bár a felszínen valóban tud ütközni a digitális eszközök világa és a személyesség, de a mélyben éppen a diákok legfontosabb vágyát szolgálja a személyes kapcsolódás. Hiszen minden ember legfontosabb vágya a valós térben és időben létrejövő találkozás. Iskolánkban működik egy személyes kísérést biztosító mentorrendszer, segítő háló feszül a diákok alá mentálhigiénés és ifjúságvédelmi szakemberekből, tanárokból, szerzetesekből. Minden diákunk érezheti, hogy „van embere”, akire számíthat a felnőttek világából.

– „A mai gyerekek már nem olyanok…” szokták mondani. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban? Máshogy kell a mai fiatalokat tanítani?

– A gyermekeket ma valóban más világ veszi körül, és emiatt érzékelhetjük, hogy mások. Másfajta ingergazdagság veszi őket körül, másfajta figyelemre képesek. De ez az ingergazdagság időnként túl sok nekik, főleg ha magukra hagyjuk őket. A gimnáziumunkban a diákok valódi közelséget, közösséget, kapcsolódást találnak, amely segítheti őket a tájékozódásban is. Ma már nem elég pusztán megismertetni őket a világgal, hiszen minden tudáselem elérhető számukra, mondhatni „az egész világ ott lapul a zsebükben”. Ma ugyanolyan fontos tudáselemek gyarapítása mellett az eligazodást megtanítani ebben a világban, fontos a kritikai gondolkodás.

– Rendszerszintű változást és hatékonyabb oktatást említ. Milyen iskolai innovációkra gondol itt?

– A Piarista Gimnáziumban bevezettük az ún. ++ képzést a 9-10. évfolyamon. A diákok maguk választanak az iskola által kínált hat képzési terület közül 2 plusz órát. Matematika, informatika, biológia, fizika, humán kultúra és tanulásmódszertan tárgyak mentén indulhatnak saját tanulási útjukra. Kifejezett szándékunk az innovatív tanulási folyamatot kísérni ebben a keretben. Az ismeretszerzés alapja e képzésben a gyakorlat, a saját mérés, kutatás, elemzés, problémafeltárás, kreatív feladatmegoldás. A humán kultúra tantárgy három tanár munkája, amely egybekapcsolja a zenét, a képzőművészetet és a szépirodalmat. A tanulásmódszertan pedig a figyelmet fejleszti, saját tanulási stratégiákat, tanulási stílusokat tanít, felfedezteti az egyénileg legmegfelelőbbet. Minden ötödikes diákunknak két napos tanulásmódszertan tréninget szervezünk.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
A vasút megtriplázza a jegykiadó automaták számát

A természettudományos tárgyakra igen sok figyelmet fordítottunk az elmúlt időszakban. Kiváló tanáraink vannak, akik a legkiválóbb körülmények között dolgozhatnak a folyamatosan fejlődő fizikumban, valamint az új természettudományos laborban. Kísérleti szigetek, elszívó fülke, vegyi szekrény, interaktív tábla, laptopok és sok más eszköz segíti a diákokat a tanáraikkal való közös munkában.

A biológia, a matematika és a történelem tárgyakat emelt szinten a 11-12. évfolyamon a leghatékonyabb sávos kiemelt keretrendszerben tanítjuk, de a többi tárgyból is kínálunk emelt szintű érettségire készítést. Biológiából a fakultációt moduláris rendszerben tanítjuk. A diákoknak nem egy tanáruk van, hanem egy „team” kíséri őket. Matematikából a csoportbontást részben a diákok szaktárgyi kompetenciáját figyelembe véve alakítjuk ki, részben a saját továbbtanulási céljaikra figyelve.

A diákok hat nyelv közül választhatnak kettőt. Cserekapcsolatok, külföldi utak, nemzetközi programok segítik őket abban, hogy a tudásukat kipróbálják az iskola falain kívül is.

Az egész iskolára kiterjedő belső vizsgarendszerünk is innováció, amely az életkori sajátosságokra alapozva ötödikes kortól fejleszti a vizsgarutint, a tudatos, az önmagát kifejezni képes, tudását bátran megosztó, ismereteit szintetizáló diákot.

– A megújulás pedagógiai törekvései hogyan érintik az iskola hitéleti nevelését?

– Komplex pedagógiánk része a gimnáziumi nyolc évet átölelő lelkigyakorlatos rendszerünk, amely évente egy két és fél, három napos önismereti tréning. A diákot a gyermekkortól a fiatal felnőtt korig kíséri ez a folyamat. Az önismeret–barátság–szülőkapcsolat–szerelem útján eljutunk a keresztény felnőtt ember istenkapcsolatához, majd a hivatástisztázáshoz, az életcélkereséshez. A végzős diák náluk nem továbbtanul, hanem hivatást választ, életcélt fogalmaz meg.

A kilencedikes diákoknak a hittant nagyon izgalmas keretrendszerben tanítjuk. Ehhez is merésznek kellett lennünk. Ki tudtuk mondani, hogy korábbi gyakorlatunk kevésbé szolgálta a diákokat. A 14 éves gyermeket nem az egyháztörténet tényadatai segítik a világban való eligazodásában, hanem ha olyan témákkal találkozik az órán, amelyek az ő valóságából, az ő környezetéből táplálkozik. Az önismeret, a konfliktuskezelés, a szerelem, a szexualitás, a családi életre készülés, a párkapcsolatok, a mai embert sokfelől szorongató függőségek, drog, alkohol, internet, pornó… Tanúságtevő előadásokat és kiscsoportban szervezett beszélgetéseket kínálnak ezek az órák, sok-sok kérdés, dilemma, közös gondolkodás jellemzi ezeket a foglalkozásokat.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Felcímkézték, mert nem szemetes a sótároló edény

– Vácott két intézmény is van már, amin piarista címer áll. Mit jelenthet a városnak e két piarista intézmény?

– A rend küldetését alapvetően meghatározza az, hogy a társadalom olyan rétegével foglalkozzon, amelyik különös figyelemre, támogatásra szorul. Ez gimnáziumunk esetében a diákság, a növekedő-kiteljesedő gyermekre összpontosításban valósul meg. A váci Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ pályaorientációs szakmai segítségnyújtással részben diákokat szolgál, részben a munka világához kapcsolódó, valamilyen nehézséget szenvedő fiatal felnőtteket támogat. Ez az intézmény nagy gazdagságot és sok lehetőséget jelent a városnak.

Ám itt van a közelben egy harmadik piarista intézmény, a gödi szakiskola is, korszerű képzésével, megújult orientációs évével, személyes kísérő karakterével. Aki piarista diák szeretne lenni és kapcsolódni szeretne hozzánk, ma ebben a régióban három intézmény közül választhatja ki azt, ami saját szükségleteinek és céljainak leginkább megfelel. A három piarista intézmény a képzési portfóliójával sok diáknak és családnak kínál tanulási utakat.

– Januárban kezdődik a felvételi időszak. Miképpen lehet az iskolával ismerkedni, hogyan lehet bekerülni?

– Aki még nem járt a nyílt napunkon, annak az ismerkedést érdemes a PiarBlogon kezdeni. Ez iskolánk „nyitott ablaka”. Sok esemény, ünnep, hétköznap tárulkozik fel az írásokban, képekben. A jelentkezők nagy száma miatt azonban a január 18-i központi írásbelik után sajnos csak 100-100 diákot tudunk behívni a szóbelire. Az ötödik osztályba 60, a nyelvi előkészítő képzésünkre 30 diákot tudunk fogadni szeptembertől. A nyolcosztályos gimnazisták 10 éves kortól kapcsolódnak be a piarista diákéletbe, több időt töltenek itt, formálódásukra, alakulásukra emiatt erősebb hatást gyakorol az iskola. A nyelvi előkészítős diákok öt évet töltenek itt. A hagyományos négy év helyett tehát nagyobb ívekben tudunk tervezni, gondolkodni mindkét képzésünk terén, emiatt nem is kell sürgetnünk bizonyos fejlődési folyamatokat. Van ideje a kiteljesedésnek és az elmélyülésnek. (Kőhegyi Bernadett)

DÍSZGALAMBKIÁLLÍTÁS
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!