Hétfő óta az általános és középiskolákban is digitálisan zajlik az oktatás, melyet pénteken rendelt el a koronavírus járványra tekintettel Magyarország miniszterelnöke. Ez egy teljesen új fejezet az intézmények életében, hiszen élesben még senki nem tesztelte a rendszert.
Kalász Ákos, a váci Piarista Gimnázium igazgatója videóban magyarázza a digitális oktatás lényegét. Náluk egy már korábban is használt programon keresztül, a Google tantermen keresztül oldják meg a digitális oktatást. Bíznak benne, hogy minden család legalább egy számítógéppel rendelkezik. Egy-két kérés érkezett felszereltség hiányára vonatkozóan, ezeket a diákokat laptoppal segítette ki az intézmény.
– Egy nagyszerű szülői felajánlás segítségével további tíz olyan laptopunk van, amit kérésre ki tudunk adni a rászoruló családoknak – mondja Kalász Ákos. Hozzáteszi: kifejezett szándékuk az, hogy ne ragasszák a diákokat a monitor elé.
Fontosnak tartják, hogy a Piarista Rend pedagógiai nevelési elveinek egyike se szenvedjen csorbát. Az igazgató arra is felhívja a diákok figyelmét, hogy sokkal nagyobb szabadságot kapnak a digitális oktatás által, hiszen maguk osztják be az idejüket.
– Egészen más típusú feladatokat és egészen más sűrűséggel fognak kapni az ötödikesek, és egészen mást az érettségizők. Az iskola a digitális munkarend szerint is értékeli a munkát, vagyis kapnak jegyet a diákok az E-naplóba – mondta.
Felhívja kollégái figyelmét is arra, hogy nekik is el kell dönteniük előre, hogy mely feladatot értékelik majd. Kérte a pedagógusokat, tekintettel a családok nagyságára, hogy megfelelő időt hagyjanak egy-egy feladat kidolgozására. Azt is javasolja kollégáinak, hogy a kontakt óra 80 százalékára tervezzenek olyan feladatokat, amelyeket a diákok el tudnak otthon is végezni.
– Számíthattok ránk, számíthattok a figyelmünkre. Vállaljuk azt, hogy ebben a helyzetben nekünk is tanulnunk kell, méghozzá nem is keveset – mondja az igazgató a videóban a diákoknak.
Kalász Ákos végül felhívta a figyelmet arra, hogy most fegyelmezettségre van szükség, ne keressenek baráti találkozókat. Ez az időszak csak akkor lesz rövidebb, ha nem csak a fiatalok, hanem az egész társadalom fegyelmezi magát – hangzik el végül.
Boda Mária, aki az én osztályfőnököm is volt a Váci Madách Imre Gimnáziumban, azt mondja: a gyerekek nagyon fegyelmezetten veszik a helyzetet, sőt a végzősök még meg is vannak ijedve.
– Hétfőtől digitális eszközökön keresztül zajlik az iskolai oktatás. Mennyire fegyelmezetten fogadták ezt a diákok?
– Az én diákjaim nem ujjongtak a hirtelen jött „szünettől”. Főleg nem az érettségiző osztályom, akik okos, nagyrészt ambíciózus diákok. Komoly céljaik vannak, amelyekért mindent meg is tesznek. A kisebbekkel is nagyon jól lehet együtt dolgozni, szerintem hiányzunk egymásnak. A kezdeti sokkot szinte azonnal a tettek váltották fel. Nagyon tetszett, ahogyan a végzősök szervezkedni kezdtek: korábban egymásnak ismeretlen diákok tematikus csoportokat hoztak létre egymás segítésére online fórumokon, néhány csoportba engem is bevettek, hogy segítsek. Információkat osztanak meg egymással, segítenek, és ez az összefogás lesz az egyik pozitív hozadéka az egyébként nyugtalanító helyzetnek. A Madáchban megalkottuk a magunk Google tantermeit, csoportonként. Így a gyereknek nem kell többfelé keresgélnie. A munka tényleg online folyik.
A KRÉTA nevű online rendszerbe mindenképpen eljuttatjuk a szükséges információkat az érintetteknek: szülőknek, diákoknak. A gyerekek dolgoznak, felfogták, hogy a haladás az ő érdekük is. Nekem ez nem új, tavaly egy másik váratlan helyzetet kellett megoldanunk, és az akkori érettségizők is kiválóan helytálltak.
– Hogyan kell elképzelni egy általad megtartott magyarórát?
– Olyan rendszert használunk, amely mutatja, ki van jelen. Már megvoltak az első online óráim. A gyerekek mind a számítógépek előtt ültek otthon. Mindenki tudja, hol tartunk. Eljuttatom nekik előzetesen a következő óra anyagát, házi feladatot (például mit kell elolvasni, milyen filmet kell megnézni, a film linkjét is), majd megbeszéljük, hogyan dolgozták fel. Ők is aktívan részt vesznek, kérdeznek-beszélnek. Nyilván be kell tartani bizonyos személyiségjogi előírásokat. Sokan a képernyőjükről vagy a füzetükről készítenek fotót, bemutatva, mennyit dolgoztak az óra során önállóan. Van, aki privátban kérdez, amit talán személyesen nem tett volna.
A végzősök sokat fogalmaznak, mert erre az érettségin is szükség van. Épp a ma elküldött fogalmazásukat javítom, aminek a témája: “A középkori járványok elpusztították fél Európát, de – legalábbis néhány országban – utat nyitottak a felemelkedésnek, és megszületett a polgárság, a reneszánsz. Lesz-e szerinted új reneszánsz ebből a válságból? Irodalmi példák segítségével fogalmazd meg véleményedet!” Nagyon okos gondolataik vannak. Jobban kellene rájuk figyelni máskor is, mert van önálló véleményük, még ha sokszor kritikus is. Ha kérdezünk, el kell fogadnunk, hogy válaszolnak, ha nem is mindig a felnőttek szájíze szerint.
– Mennyire kell kreatívnak lennie egy tanárnak? Milyen új módszereket fedeztél fel?
– Szerencsére jónéhány dolgot nem most kellett feltalálnunk. Én például nagyon szeretem alkalmazni a portfóliós módszert irodalomórán. Egy témát a gyerekek előzetes útmutatás után, de önállóan dolgoznak fel többféle műfajban, például tudósítás egy csatáról, vagy illusztráció egy könyvhöz, esetleg az adott korból egy szabadon választott képzőművészeti alkotás elemzése. Nagyon tanulságosak számomra az önreflexiók. Itt a gyerekek nagyon őszintén megírják, mi jelentett nehézséget, mit szerettek a témából, mit nem, mit tanultak. A végén magukat is pontozhatják megadott szempontok szerint. Ez meg arra jó, hogy önértékelésre tanítsuk őket. Ez pl. online teljesen használható módszer.
Egy ismerősöm fia viszont arra panaszkodott, hogy náluk a tanárok nem egységes rendszert használnak, minta fent említett két iskola, hanem mindenki különböző csatornán jelentkezik be, ami összezavarja őket. Azt gondolom, hogy az elkövetkező hetek pont arra lesznek jók, hogy letegyék a digitális oktatás alapjait. ♦