Szvorák Katalin: „a teremtett világ olyan tökéletes”

Február 27-én Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekes volt az újabb vendég a Váci Egyházmegye kulturális központja, a Credo-ház Hit és hivatás című beszélgetősorozatában. Szvorák Katalin énekkel kezdte és zárta az estet, bevezetésként a Naphimnusszal, befejezésül pedig Kodály: Esti dalával örvendeztette meg a közönséget.

A beszélgetőesteket vezető Jákfalvy Kata első – az éneklés és az imádkozás összefonódására vonatkozó – kérdésére a vendég elmondta: az énekhang a legérzékenyebb hangszer, hiszen rendkívüli lelki kifejező ereje van. „Sokakkal együtt én is azt gondolom, hogy aki énekel, az kétszeresen imádkozik. Ilyenkor különösen is megszólal a lelkünk a dalban. Minden népet a népdalai révén lehet a legjobban megismerni, ezek mutatják meg legfőképpen az adott nemzet mentalitását” – fogalmazott az énekművész.

A beszélgetés során szóba került felvidéki identitása is, aminek kapcsán hálát adott az isteni kegyelemért, hogy a Fölszállott a páva vetélkedőn elért évtizedekkel ezelőtti sikere révén ismertté válva a maga módján hozzájárulhat a határon túli magyarság érzőbb megértéséhez.

Eddigi pályafutására visszatekintve kiemelte az elsősorban gyermekeknek szóló albumait, a felvidéki gyűjtéseken alapuló összeállításait és a hitről, hitvallásról szóló lemezeit, tematikus műsorait – mint fogalmazott, nem rangsorolja ezeket, hiszen egymásra épülnek, összefonódnak a szívében.

A hit erejére visszatérve meghatottan idézte fel azt az időszakot, amikor súlyos betegséggel küzdött és erőt tudott meríteni az imádságból és abból, hogy mennyien igyekeztek támogatni, imáikban is hordozva, átvitt értelemben „vállukra emelve” őt. ”

Az ember életében vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, de nekem fontos megtapasztalásom, hogy az Isten segíteni akar nekünk, ha a jóra törekszünk, akkor valamikor, valamilyen módon megkapjuk a jutalmat. Engem például nem egyszer továbblendített olyan időszakokban, amikor a leginkább rászorultam a gyámolítására, amikor esetleg kételkedtem abban, van-e értelme annak, amire énekesként vállalkoztam. Mindig jött egy újabb megtisztelő felkérés, adott esetben elismerés, de természetesen a közönség szeretete az, ami a leginkább lelkesíti az embert” – mondta Szvorák Katalin.

Egyik legkedvesebb lemeze, a Teremtés dicsérete című album összeállításának szándékaként, afféle művészi hitvallásként megfogalmazta: a teremtett világ olyan tökéletes, hogy azt nagyon nehéz kifejezni, felemelő feladat mindezt a gyönyörűséget valamilyen töredékes módon dalba foglalni, visszatükrözni – fogalmazott az énekes, majd zárásként elénekelte az Esti dalt. ♦