A szegény emberek festőjéről Vácott utcát neveztek el
Fényes Adolf, a modern magyar festészet egyik meghatározó nagymestere, mondhatni fényes csillaga, 1867. április 29-én született Kecskeméten. Apja Fischmann Simon Kecskemét köztiszteletben álló főrabbija, anyja Wahrmann Regina, nagybátyja Wahrmann Mór, az első magyar zsidó országgyűlési képviselő. Testvére: József. Apja halála (1879) után Budapestre költöztek. 1886-ban nevét Fényesre változtatta.
Középiskolába a kecskeméti piarista gimnáziumba, majd az egykori Sütő utcai (ma Fasori) Evangélikus Főgimnáziumba járt. Apja hatására jogi tanulmányokba kezdett (1884), ezt azonban a rajz és festészet iránti mély érdeklődése miatt fél év múlva abbahagyta. 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában, a nagy magyar történelmi festő, Székely Bertalan (1835-1910) növendéke lett. 1887-től 1890-ig Weimarban, a népi zsánerfestő Max Thedy (1858-1924) tanítványa volt. 1891/92-ben a párizsi Julian Akadémián tanult, ahol mestere az eklektikus művész, William-Adolphe Bouguereau (1825-1905) volt. Ezt követően két évre visszatért Weimarba. 1894-től 1898-ig ismét itthon, az akadémikus történeti festészet kiemelkedő festője, Benczúr Gyula (1844-1920) mesteriskolájában képezte magát. Pályatársai közül a nagy magányos, Mednyánszky László (1852-1910) volt rá jelentős hatással.
Kezdetben Caravaggio hatású életképeket festett, mint pl. a „Pletyka” 1895-ből. 1897-ben Velencében, a Santa Maria Gloriosa dei Frari-bazilikában négy hónapon keresztül másolta Giovanni Bellini (1430 k.-1516) „Madonna a Gyermekkel és szentekkel” művét. Érdeklődése azonban korán a szegény parasztság felé fordult, s a modern népi életképfestészet kiemelkedő festőjévé vált. Erről tanúskodik a Rembrandt hatására festett, „Szegény-emberek” sötét színskálájú, megrázó képciklusa. E képeket a korabeli kritika lázítónak minősítette. Ennek a sorozatnak egyike pl. az 1898/99-es „Özvegy” című kép. Ez időben a gyermekkorát idéző alföldi tájképeket is festett, melyeknél érezhető a nagybányai festészet, különösen Ferenczy Károly (1862-1917) hatása. 1899-től nyaranta rendszeresen a Szolnoki művésztelep meghatározó mestereként dolgozott, tanított. A művésztelepet alapító báró Kohner Adolf (1866-1937) támogatta Fényes pályáját, akinek 1905-ben megfestette portréját (legutóbb a Kieselbach Galéria Aranykorok romjain című kiállításán láthatta a közönség). 1904-ben Vácon élt és alkotott. Itt, az ódon Tabán városrészben festette többek között a „Kisvárosi délelőtt” és az „Utca Vácott” című napfényben fürdő, Cézanne törekvéseivel rokon, álmos, csendéletszerű, szeretetteljes tájképeit. Az életképek egyike, a különösen megkapó „Testvérek”, 1906. A magyar vidéki élet hétköznapi tárgyaiból álló harmonikus, világos színekkel festett, dekoratív, rálátásos csendéletei, valamint az enteriőrök szecessziós jelleget mutatnak, mint pl. a terített asztalt ábrázoló „Mákoskalács”, 1910.
1912-től, a fokozódó militarizmus időszakában, éles fordulat állt be festészetében. Az addig a természet által inspirált művek után, főleg bibliai tárgyú, romantikus-szimbolikus jellegű, sötét tónusú, álomszerű, drámai hangvételű kompozíciókat festett. Mintha egy vesztébe rohanó világ szorongásos jelbeszédei lennének. Pl. „Mózes vizet fakaszt a sziklából”, 1914 (a Magyar Zsidó Múzeum tulajdona). Ez időszakban kapott főiskolai tanári kinevezést, számos kiállításon szerepelt, és több festészeti díjjal ismerték el munkásságát.
Az 1944. október 15-ei nyilas puccs után, a Horthy Miklós által adott kormányzói mentessége ellenére, az öreg, beteg, magányos, éhező művészt a fővárosi gettóba kényszerítették. Ott élte túl Pest ostromát. A kiváló művészt, az igaz embert azonban nem sokkal később, 1945. március 14-én érte utol a halál.
Budapesten, a Salgótarján utcai zsidó temetőben nyugszik.
Műveit eredetiben Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában, valamint a szolnoki Damjanich János Múzeumban és a kecskeméti Katona József Múzeumban láthatja a közönség. A művészi ouevre számos képe elpusztult, vagy lappang.
Fényes Adolf művei, a festmény aukciók ma is keresett darabjai. Jelenleg pár százezertől több tízmillió forintig kelnek el alkotásai. Ellenben egy kvalitásos grafikájához, szerencsés esetben már 5-15 ezer forintos áron is hozzá lehet jutni. De azért vásárláskor érdemes odafigyelni, mivel másolatok, esetleg hamisítványok is felbukkanhatnak a műtárgypiacon!
Budapest II. kerületében, a Fényes Adolf utca 10. szám alatt bronz portré domborművön örökítették meg a festőt, mely Kiss Nagy András alkotása. Vácott egy róla elnevezett Duna-parti lépcsősor, a folytatódó utca és emléktábla őrzi nevét. (Váradi Iván Attila) ♦