Egyre vastagabb szigetelések, de még ez sem elég

A koronavírus miatti korlátozások hatására felére csökkent a légszennyezettség mértéke Európa nagyvárosaiban, azonban Magyarországon az európai átlagnál jóval kisebb mértékben tisztítja a levegőt a vírus miatti kijárási korlátozás. A kormány által hozott intézkedések nem hoztak olyan drasztikus levegőminőség javulást, mint a kontinens nagy részén. Míg az európai városokban szinte felére csökkent a nitrogén-dioxid és a szén-dioxid mennyisége a levegőben, ez a magyar nagyvárosokra nem jellemző, pedig hazánkban is jelentősen csökkent az autós forgalom.

Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettség – NO2, CO2 – mutató a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés, hűtés. Ezért is fontos otthonainkat szigetelni, mert az 57 millió tonnás magyar CO2 kibocsátás 16 %-a otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelynek 70 %-át a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Egy családi ház szigetelésével akár 40-50 %-kal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy-egy háztartás károsanyag-kibocsátását – hívta fel a figyelmet a Föld Napja alkalmából a Knauf Insulation.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Extrém telet hozhat a szokatlan jelenség: nem kezdett el befagyni a Jeges-tenger

Bár az elmúlt tíz évben megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága, a magyar családi ház állomány 70 %-a nem, vagy csak részben szigetelt. Az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt energiatudatosságunknak, másrészt az év végén életbe lépő közel nulla energia igény előírásának köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50 %-kal is csökkenhetnek, hanem 30-40 %-kal is növelheti az ingatlanok árát.

Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új – és a felújított – épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni. 2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 %-os, hanem 32,5 %-os energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Milyen veszélyeket rejt a mai digitális világ a gyerekekre és felnőttekre nézve?

“Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. “A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO2-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit pedig akár 40-50 %-kal, karbon-lábnyomunkat pedig 6 %-kal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, és a jelenlegi állapot fenntartásához” – tette hozzá a szakember.

Mit tehetünk a Földért? Szigeteljünk, hiszen a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Érdemes megváltani elővételben a vasúti jegyet a kegyeleti ünnepekre

A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” ♦

14 napos próbaolvasás!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments