A koronavírus-járvány miatt a múzeumok, galériák is zárva tartanak bizonytalan ideig, számos intézmény online múzeumlátogatási lehetőséget biztosít, a művészeti iskolák is igyekeznek áttérni a távoktatásra. Garay Nagy Norbert festőművész érdekes párhuzamot lát a váci múmiákból kinyert TBC kórokozó és a mostani vírusjárvány között.
„A visszafogottabb, korlátozottabb életvitel nagy kihívás, nekem az első jobbára otthon eltöltött héten jött az ötlet, hogyan lehetne a tanítványaimat tovább motiválni, otthoni alkotásra serkenteni. A húsvét előtti és a húsvéti időszakot átható még mélyebb elcsendesülés időszaka is megerősített abban, hogy újjá kell születni bizonyos szempontból. Több irányból is érkeztek a jelek a távoktatás megvalósításához és így elindítottam az online művészeti oktatásomat” – mondta Garay Nagy Norbert festőművész, aki már hosszú évek óta nagy sikerrel vezeti művészeti iskoláját.
Garay-Nagy Norbert szerint már a világjárvány előtt is arra buzdította a tanítványait, hogy hozzanak létre valamilyen egyedi, önálló alkotást, a bezártság pedig még dopping is lehet a művészet kibontakozásához, eredeti művek megszületéséhez, ebben a mostani nehéz helyzetben is meg kell látni és élni a lehetőséget a megújulásra, az alkotó energiák felszabadítására.
A múlt története üzenet a mának
Mint említette, lokálpatriótaként, a történelem iránt érdeklődő emberként sokszor gondol Vác történelmére, ami szavai szerint kísértetiesen ismétli önmagát.
„Vegyük csak a híres váci múmiák történetét, ami a barokk város történetére világít rá az akkori világjárvány tükrében. A 18-19. századi múmiák egy részében a kórokozó több törzsét is kimutatták, ezek egytől egyig a késő római korig nyúlnak vissza – derül ki egy angliai egyetem kutatóinak munkájából. A maradványok egyikében három különböző típusú törzset is azonosítottak. Manapság általában csak egy van jelen a vírussal fertőzöttek szervezetében” – fejtegette.
A Fehérek templomában 1994-ben talált 265 mumifikálódott holttestet 1731 és 1838 között helyezték végső nyugalomra a kriptában. A rendkívüli szárazság miatt a testek nem lettek az enyészeté, hanem természetes módon mumifikálódtak a koporsókban. Szerinte a lelet azért is nagyon értékes, mert részletes feljegyzések maradtak fenn a halottakról, zömmel nevük és haláluk napja is ismert. A kutatók nyolc múmia esetében tudtak DNS-vizsgálatnak alávetni tbc-kórokozót, a nyolcból öt testben több mint egy típusú tbc volt jelen.
Régen is nyomasztó érzéseket élhettek át
„Ez a vonal a késő római korig vezethető vissza, és még manapság is évente több mint egymillió megbetegedést okoz Európában és Amerikában. Ezen információk tudatában afféle időutazónak érezhetjük magunkat saját kis városunkban. Azok az épületek, amelyek között mindennapjainkat töltjük a történelmi belvárosban, a házak, a kapuk, az ablakok sokkal beszédesebbeké váltak számomra. Az akkori emberek is valószínűleg hasonló nyomasztó érzéseket éltek meg, mint most mi, bezártságot, bizonytalanságot: Mindennek bizonyára bőven lesz lenyomata különböző művészeti alkotásokban” – fogalmazott a neves alkotó.
Zárszóként megfogalmazta reményét, hogy mihamarabb véget ér ez a vészterhes történelmi korszak, aminek részesei lettünk, szavai szerint a megtapasztalás talán megtanít minket jobban odafigyelni egymásra, kultúránkra, a természet szépségeinek tiszteletére. ♦