Fontos hír jutott el a váciakhoz: „az országosan dühöngő spanyol nátha városunkban is oly nagy mértékben terjed felnőttek és gyermekek között, hogy a tovább terjedés meggátlása céljából kénytelen volt a városi tiszti főorvos a polgármesternek az összes iskolák bezárása iránt előterjesztést tenni. A polgármester ez előterjesztés alapján az összes iskolákban bizonytalan időre beszüntette az előadásokat. A spanyol nátha városunkban ezideig enyhe lefolyású, bár voltak halállal végződő súlyosabb esetek is” – olvashatta az akkor még újságforgató sokaság 1918-ban.
A spanyolnátha mély nyomokat hagyott nem csak az ország és a város történetében, hanem a világ történelmében is.
A spanyolnátha („La Grippe”) 1918–19-ben az influenza A nevű vírusának a történelem első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa (pandémia) volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát elpusztította. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború. 1918 októberben és novemberben tetőzött a járvány, majd decembertől kezdve egyre kevesebb áldozatot követelt.
A két évben mintegy 21 millió, más becslések szerint 27-50 millió áldozatot követelt a világon, de akár 17 millióan is meghalhattak a járványban csak Indiában, és orvosi statisztikusok szerint Európában több mint kétmillióan haltak bele. Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az emberi történelem második legtöbb áldozatot szedett járványa volt a fekete halál, a 14. századi nagy pestisjárvány után.
A kórokozó vírus hatékonysága és gyors terjedése a többszöri mutáció eredménye: az áldozatok jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben. Kutatások szerint a járvány az Egyesült Államokbeli Kansasból indult el, amely legalább három hullámban történt. Az első hullám 1918 tavaszán jelent meg, egy jól dokumentált kitörés során egy amerikai katonai bázison Kansas államban. Innentől az amerikai csapatokkal a tengerentúlra elterjedt a zsúfolt vonatokon és a csapatok hajóin. Gyorsan elterjedt az európai hadszíntér katonai táboraiban.
A betegségről az első világháborúban hadban álló országok közvéleménye a semleges Spanyolország sajtójában megjelent híradásokat átvevő európai újságok írásaiból szerzett tudomást, így a pandémia neve innen ered.
Azért a mostani koronavírus-járvány és a spanyolnátha terjedése között van néhány érdekes hasonlóság. Most ugyan Kínából indult a kór, de Amerikában is nagy pusztítást végez és a megbetegedések erősen érintik az ottani haditengerészetet is. Azt is dokumentálták már, hogy a koronavírus több mutációja is jelen van a mostani járványban. És vannak még hasonlóságok: a spanyolnátha lefolyása heves volt és gyors. Magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt. A legtöbb beteg néhány nap múlva jobban lett. A legtöbb halálesetet a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta.
Vácott az 1918-as járvány szeptemberben jelent meg – az országban márciusban diagnosztizálták az első eseteket – és október elejére öltött akkora mérteket, hogy be kellett zárni az iskolákat. Szeptember 8-án számolt be a Váci Hírlap egy tragikus eseményről: „Acsán 35 éves korában meghalt dr. Piltz József acsai körorvos. Dr. Pillz erős, robusztus ember volt, folyton munkában teltek napjai. A hét elején megbetegedett spanyol náthában, mely tüdőgyulladássá fejlődött s néhány nap alatt végzett vele. Holttestét Galgamácsára szállították s ott helyezték örök nyugalomra. Halálát neje s apósa, Bugár János galgamácsai jegyző gyászolja” – írták.
Egy évvel az első megbetegedések után, több tízmillió ember elpusztítása után a gyilkos kór látszólag lenyugodott, és bár a későbbi esztendőkben még többször visszatért – 1922-ben például a Madeirára internált IV. Károly magyar király, aki 1916-1918 között uralkodott, életét is kioltotta -, idővel „belesimult” a hagyományos influenzajárványokba.
Azt még nem tudjuk, hol ér véget, ha véget ér, a mostani koronavírus-járvány. ♦