A tegnapi hírek szerint 44 esetben rendeltek el nyomozást rémhírterjesztés miatt, és eddig 39 gyanúsítottat hallgattak ki. A hamis híreket a rendőrség honlapján is megtalálható űrlapon lehet jelezni, de a 112-es segélyhívón és e-mailben is lehet információt küldeni az ilyen esetekről. Ha e-mailben teszi ezt valaki, akkor az álhír linkjét is másolja be a levélbe – kéri a rendőrség.
A legnagyobb rémhírterjesztők kétségkívül a közösségi oldalakon találhatók, ahol gyakori, hogy régi, akár több évvel ezelőtti megosztások tűnnek fel újra és újra, s vannak olyan webhelyek, amelyek szándékosan kreálnak igaznak látszó, de valójában becsapós cikkeket, amelyeket a gyanútlan olvasók megosztanak. A veszélyhelyzetben fontos nagyon óvatosnak lenni, hogy ne kerüljünk bele egy olyan körbe, amely már felkelti a rendőrség érdeklődését is.
A TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért pár napja egy terjedelmes szakmai anyagot adott ki a rémhíterjesztéssel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy főszabály szerint nem bűncselekmény, ha mondjuk valaki megoszt egy később rémhírnek minősített információt a közösségi oldalán. Rémhírterjesztést ugyanis csak szándékosan lehet elkövetni, ami azt jelenti, hogy tudni kell egyrészt arról, hogy a hír valótlan, másrészt arról is, hogy az akadályozhatja a védekezés eredményességét.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy hír megosztásával csak akkor követsz el bűncselekményt, ha egyszerre teljesülnek a következő feltételek:
- a hír valótlan vagy valós tényeket elferdítve állít,
- ezt oly módon teszi, ami alkalmas a vírus elleni védekezés eredményességének megakadályozására vagy meghiúsítására,
- ezekkel te magad is tisztában vagy: tudod, hogy az állítás valótlan vagy elferdíti a valóságot, és akarod, vagy legalábbis belenyugszol abba, hogy a közlésed ilyen következményekkel járhat, és
- ennek ellenére úgy döntesz, hogy megosztod a hírt.
Példa:
- Megosztasz egy arról szóló írást, hogy a koronavírus nem is létezik, ezért felesleges otthon maradni, mindenki nyugodtan menjen ki az utcára. Az, hogy ezzel akadályozhatod a védekezést, egyértelmű, hiszen ha többen hisznek neked, azzal hozzájárulhatsz a vírus terjedéséhez. Ebben az esetben attól függ, hogy elkövettél-e bűncselekményt, hogy te magad tudtál-e a hír valótlanságáról.
- Ha tisztában voltál vele, hogy hazugságot terjesztesz, akkor elkövetted a rémhírterjesztést.
- Ha viszont te magad is hittél a cikk írójának és meg voltál győződve az igazáról, akkor nem követtél el bűncselekményt.
- Aggódsz amiatt, hogy az egészségügyi intézményekben nincsen elég védőfelszerelés és ezért posztolsz egy fotót, amin egy ápoló szerepel maszk nélkül. A kép alá azt írod, hogy “ez a helyzet az egészségügyben: nincsen védőfelszerelés a kórházakban”. A fenti kijelentés kétségkívül alkalmas lenne arra, hogy nyugtalanságot keltsen az emberekben és feltételezhetjük, hogy ezt neked is kellett előre látnod. Ilyen esetben annak lenne jelentősége, hogy a kép megosztásakor tisztában voltál-e vele, hogy az általad írottak nem fedik a valóságot.
- Ha te tudtad, hogy ez egy egyedi eset, de ennek ellenére mégis azt sugalltad, hogy ez az általános helyzet, akkor elkövetted a bűncselekményt.
- Ha viszont azt hitted, hogy ez tényleg a valóságot tükrözi, vagyis ez az általános helyzet az egészségügyben és eszedbe sem jutott, hogy ez bárkiben rombolná az egészségügyi intézményekbe vetett bizalmat, akkor nem követted el a bűncselekményt.
A fenti példák alapján úgy gondolják a TASZ szakemberei, léteznek olyan esetek, amikor mindenkitől elvárható, hogy tisztában legyen azzal, hogy az általa terjesztett (valótlan) hír alkalmas nyugtalanság keltésére, vagy arra, hogy akadályozza az eredményes védekezést. Megfelelő bírói gyakorlat hiányában azonban egyelőre nem tudni, hogy egy lehetséges büntetőeljárásban hogyan alakulna ténylegesen ezeknek a bizonyítása.
Nem számít tehát bűncselekménynek az, ha valaki jóhiszeműen megoszt egy általa valósnak vélt hírt, még akkor sem, ha utólag kiderül, hogy valótlan volt. Ettől függetlenül természetesen fontos, hogy előzetesen mindig nézz utána a hír valóságtartalmának.
Arról, hogy hogyan tudsz védekezni az álhírekkel szemben, itt olvashatsz részletesen. ♦