Luk a Naszály felett, avagy miért kellene kikotorni a deákvári vízfogót?

Még mielőtt bárki is ezt szó szerint értené, és elindulnának a sámánok, táltosok, csodadoktorok és egyéb varázslatos emberek, jelzem, hogy ez csupán a helyiek megfigyelése, amit először a Papp Jánostól, a Hegyi Embertől hallottam. A megfigyelés alapja, hogy az általában észak-nyugat felől érkező esőzések, hiába kecsegtetik a helyi kerttulajdonosokat kiadós öntözéssel, ami ráfér a terményeikre, mintha az kikerülné a hegyet, és az ottaniak rendszeresen esővíz nélkül maradnak.

A Naszály hegyen már a középkor előtti leleteket is találtak, de az biztos, hogy a hegy gyadai oldalán a középkorban már templommal rendelkező falu is létezett. Ennek stratégiai szerepe volt, mert a tatár, majd a török fenyegetés miatt célszerűnek látták az emberek a hegyre való felköltözést. Innen jól belátták a veszedelmet és volt idejük a menekülésre, ha az ellenség a hegy felé indult. (Egy ilyen menekülés adta a Násznépbarlang legendáját, amikor a barlangban leltek oltalomra és így nem találtak rájuk.)

Szeretné elolvasni cikkünket? Jelentkezzen be! Vagy csatlakozzon hozzánk! Indítsa el a 14 napos ingyenes próbaolvasási időszakot!

Kérjük, támogassa a független váci újságírást azzal, hogy cikkeinket olvassa és előfizet lapunkra!