Hosszú éveken keresztül a váci labdarúgócsapat hátvédsorának oszlopa volt a két, saját nevelésű Tányéros fivér, Tányéros Gergő és Tányéros Ádám. Bár mindkét játékosra jellemző volt a kemény játék – és az ebből adódó színes lapok –, a szurkolók abban az időszakban legalább egyikükkel mindig találkozhattak a mindenkori váci csapat kezdő tizenegyében, sőt, voltak olyan meccsek, amikor egymás mellett szerepeltek a védelem tengelyében. Ma már egyikőjük sem a Vácot erősíti, de a Váci Napló utánajárt, hogyan alakult a pályafutásuk az utóbbi években – a múlt heti számunkban bemutatott „Kis Tányér” után lássuk „Nagy Tányér” sorsát!
A jelenleg 30 éves Tányéros Gergő gyakorlatilag egész magyarországi pályafutását Vácott töltötte. A Vác VLSE-ben nevelkedett, 2008-ban felkerült a felnőtt csapatba, az akkor Vác-Újbuda néven futó együttesbe, majd aztán a már Dunakanyar-Vác, illetve Vác FC néven futó váci csapat alapembere lett egészen 2016 nyaráig. Megélte az együttessel az NB II-es szereplést, majd az onnan való kizárást, utána a Pest megyei I. osztályú bajnoki elsőséget, egy évvel később az NB III-as diadalt és végül az NB II-es bennmaradást. 2016 nyarán aztán – némileg váratlanul – úgy döntött, hogy elhagyja Vácot, sőt, az országot is, és külföldön próbál szerencsét.
„Hosszú váci pályafutásom végén testvérem, Ádám számára jött egy megkeresés az osztrák Landesligából, az ottani negyedik osztályból, de ő akkor éppen sérült volt, viszont jelezte, hogy én harcra kész vagyok” – emlékezett a Váci Naplónak Tányéros Gergő. „Én azonban csak úgy vállaltam el a kinti futballt, ha munkát is kapok. A negyedosztályú FC Deutschkreutz elnökének volt egy nagy borászata, ahol lehetőségem nyílt dolgozni a foci mellett, aktuális szezonmunkát kellett csinálni a szőlőben. Úgyhogy a borkészítést már kívülről tudom…
[irp posts=”49067″ name=”A tévés Ninja Warrior reklámarca volt a váci focista, Kis Tányér”]
Két és fél év után megkeresett egy alacsonyabb, tehát ötödosztályú csapat – ez a Kobersdorf volt –, ahol komolyabb munkát ajánlottak, mégpedig az osztrák postánál egy csomagkihordói pozíciót. Ezt örömmel elfogadtam, így a munkahelyem 2018 decemberétől igen biztos ponttá vált. Azóta viszont újból csapatot váltottam, ma már a hetedosztályú SV Markt Sankt Martin (magyarosan Sopronszentmárton) együttesében játszom, és gyakorlatilag kikapcsolódásként tekintek a futballra – ez már teljesen amatőr osztály, bár a légiósoknak még itt is fizetnek, én „fagyipénzért” játszom a klubnál.
A hétvégi meccs mellett csak heti egy edzésünk van, de ez bőven elég, mivel már kissé ‘öregnek’ érzem magam; egy-egy meccs után sokszor két napig fáj mindenem” mondta a volt váci játékos lapunknak.
Tányéros Gergő tehát nem egészen négy év alatt nagy utat tett meg, de már nem vágyik hazajönni azért, hogy itthon NB-s bajnokságban futballozzon.
„Sopronban élek, ahonnan a munka és a futball miatt járok ki Ausztriába” – folytatta Tányéros. „Jó emlékeket szereztem az osztrák futballról, a negyedik ligás FC Deutschkreutz – magyarosan Sopronkeresztúr – színeiben megtapasztaltam, hogy a Landesliga egy olyan bajnokság, ahol őszinte, robotolós focit játszanak a csapatok, amely nekem kifejezetten feküdt. Iramban erős NB III-as ritmusúhoz tudom hasonlítani és a pályák, illetve körülmények mindenütt kiválóak voltak.
Ma már azonban a munka számomra az első, heti egy tréningnél nem akarok többre elutazni és nem érzem magamban a motivációt arra, hogy újra Magyarországon futballozzak – egyszer maximum olyan megyei csapatba mennék majd el, ahol barátokkal játszhatok együtt” – tette hozzá. ♦
[frontpage_news widget=”48959″ name=”A LEGFRISSEBB”]