Megjelentek a kabócák a városban – hívta fel egyik olvasónk a figyelmünket. Akik hétfőn délelőtt a Posta-park és a Csányi körút sarkán álló árnyas fák felé sétáltak, hallhatták a jellegzetesen éles,a tücsökciripelésre hasonlító hangot éppen a sarkon lévő fánál. Megpróbáltuk becserkészni a kabócát, hogy lefotózhassuk, de sajnos nem sikerült.
Évekkel ezelőtt a horvát tengerparton nyaralók számoltak be hangos, olykor szinte fülsiketítő kabócakoncertről, elsősorban a tengerhez közeli fenyvesek közelében, aztán egyre-másra jöttek a hírek, hogy ezek a furcsa rovarok lassan terjeszkednek hazánk felé is. Az első jelentések megjelenésükről a déli megyékből érkeztek, de ma már a Balaton környékén is gyakori a kabócaciripelés.
Az énekeskabóca-félék (Cicadidae) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a kabócák (Auchenorrhyncha) alrendjének egyik rovarcsaládja közel 3000 eddig leírt fajjal. Az énekeskabóca-félék az egész földön elterjedtek. A Kárpát-medencében közel 600 fajuk él; a legismertebbek a mannakabóca (Cicada orni) és az óriás kabóca (Cicada plebeja). Az előbbi szúrásával a manna-cukrot adja, az utóbbi a legnagyobb európai faj.
Kabócaciripelés a Posta-parknál
Rövid fejük merőlegesen áll, a homlokuk duzzadt. Mellső szárnyaik a hátsóknál hosszabbak, hártyásak. Testük jellegzetesen ék alakú, hengeres. Vannak közöttük egészen aprók (2 mm körüliek), de a trópusokon 11 cm-nél hosszabb fajaik is élnek. A Kárpát-medencei fajok többsége nem éri el a 10 mm-t sem, de legnagyobb itteni képviselőik, az énekes kabócák (Cicadinae alcsalád) hossza az 1–4 cm tartományba esik.
Hangadó készülékük a test oldalán, az első haslemezen kifejlődött finom hártyácskák sora. Ez mindkét ivar egyedeinél megtalálható, de a nőstényeké csenevész.
Legújabb felfedezések szerint a rovar szárnyain olyan nanoméretű struktúrák találhatók, amelyek érintéssel képesek baktériumokat elpusztítani. Ez a struktúra ezernyi parányi oszlopból áll, melyek csapdába ejtik, és darabokra tépik szét a káros mikroorganizmusokat.
A váci kabócák egyelőre csak itt-ott tűnnek fel a városban. Ha azonban az időjárásváltozás kedvez szaporodásuknak, néhány év múlva már érdes kabócazenétől lesz hangos a település. ♦