248 évvel a felszentelés után ünnepi szentmise a székesegyházban

A székesegyház 248 évvel ezelőtt történt felszentelésének évfordulója alkalmából augusztus 18-án ünnepi szentmisét mutatott be a dómban Marton Zsolt megyéspüspök. Az egyházmegye vezetője homíliájában elöljáróban méltatta a városépítő püspökök érdemeit, természetesen külön kiemelve a mai székesegyházat építtető Migazzi Kristóf áldozatos szolgálatát.

„A keresztény ember számára a templom a gyülekezés helye, Istennek a háza, szent ház, az a hely és alkalom, ahol és amikor Isten igéjét és az oltáriszentséget megünnepeljük. Amikor szabaddá válik a kereszténység, akkor jelenik meg az épített templom. A harmadik századtól vannak a mai értelemben vett ilyen megszentelt helyek, korábban magánházaknál volt az ige és az eucharisztia ünneplése.

Ha egy isteni személynek, vagy valamely szentnek a tiszteletére fölszentelünk egy templomot, akkor ez nagyon fontos számunkra. A váci székesegyház a Mennybe felvett Szűz Mária és Szent Mihály főangyal, az egyházmegye két fő védőszentje tiszteletére szenteltetett, igen, a boldogságos szűznek és az angyali seregek vezetőjének pártfogását élvezi ez a templom és az egész egyházmegye” – mondta a megyéspüspök.

Azután arról szólt, hogy mindazonáltal a keresztény templom, még ha katedrálisról, székesegyházról van is szó, több mint épület, több mint kő, több mint tégla, sőt, több mint megcsodálható művészeti alkotás.

„Bármennyire is fontosak számunkra az értékeink, a művészien megformált kőtemplomok, valójában mi vagyunk Isten temploma, Isten szentlelke bennünk akar lakást venni, bennünk akar élni az ő befogadása, a szentségek vétele által. Személy szerint, egyénileg, külön-külön is, de kisebb-nagyobb közösségekben egyaránt, illetve legtágabb értelemben az anyaszentegyházban. A templom tehát az imádság helye és alkalma, ennek lehetősége” – hirdette az igét Marton Zsolt.

Zárszóként hozzátette: a földön élünk, testből és lélekből vagyunk összetett valóság, anyag és szellem, ami alkot bennünket, így lelki és szellemi igazságok megfogalmazására, kifejezésére, imádatukra szükségünk van tárgyakra, megszentelt épületekre, az Isten teremtette világ szépségeit visszatükröző művészi alkotásokra, ezért vannak a templomaink, ahova jó betérni csendes imára, misehallgatásra, szentségimádásra. ♦