A közösségi oldalak nem megbízható hírforrások – te rájöttél már?

Változnak a tartalomfogyasztási szokások, de aki a közösségi oldalakon tájékozódik, az kevésbé informált, mint azok, akik például újságokból szerzik be a napi híreket – írja a Pew Research tanulmánya alapján a Tech Crunch, amelynek cikkét az Index szemlézte. Az amerikai kutatás során először azt kérdezték a résztvevőktől, hogy honnan tájékozódnak, majd tényeken alapul kérdésekkel összehasonlították a tudásukat az aktuális politikai és világi hírekről.

A megkérdezettek 18 százaléka vallotta be, hogy a közösségi oldalakon olvas híreket, 16 százalék a helyi tévéből tájékozódik, megint csak 16 százalék kábeltévéből. Híroldalakról vagy hírgyűjtő alkalmazásokból pedig 25 százalék. 13 százalék hírtévét néz, 3 százalék pedig újságot olvas. (Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy a résztvevők maguk mondták, hogy mit használnak, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot.)

Míg az újságolvasók 33 százaléka azt mondta, hogy nagyon szorosan követik az idei amerikai választások körüli híreket, addig a közösségi oldalasoknak csupán a nyolc százaléka mondta ugyanezt. Minden más forrásból tájékozódó között magasabb volt ez a szám, és így volt ez a koronavírussal is, amit saját bevallása szerint a közösségi oldalasok 23 százaléka követett nagyon szorosan.

Ezeket a felméréseket 29 tényalapú kérdés követte például az impeachment eljárásról és a Covid-19-ről. Ezek közül kilenc a politika alapjaival foglalkozott, és a közösségi oldalasok 17 százaléka tett tanúbizonyságot magas politikai ismeretekről, azaz válaszolt helyesen ebből a kilencből nyolcra vagy kilencre. 57 százalékuk az alacsony politikai tudásúak kategóriájába esett, ők öt vagy kevesebb kérdésre tudták a választ.

A híroldalakról vagy híralkalmazásokból tájékozódók 45 százalékának van magas politikai tudása, a nyomtatott sajtót fogyasztók közül pedig 35 százaléknak.

A közösségi oldalasok sokkal többet találkoztak különböző összeesküvés-elméletekkel, főleg a koronavírussal kapcsolatban (mint például az, hogy valaki megszervezte a járványt). 26 százalékuk sok ilyen elmélettel találkozott, míg 81 százalékuk legalább néhánnyal. Ez az összes többi médiumnál jelentősen alacsonyabb volt.

Hiába terjed több álhír a közösségi oldalakon, ez pont azokat nem érdekli jellemzően, akik innen tájékozódnak. A megkérdezetteknek 37 százaléka mondta, hogy nagyon aggasztónak találja az idei választásokról szóló álhírek terjedését, ami alacsonyabb volt, mint a más forrásból tájékozódóknál. Az álhírek hatékonyan terjednek a közösségi oldalakon, azok közül, akik hallottak már a koronavírusos összeesküvés-elméletről, 44 százalék szerint az valószínűleg igaz. Azoknak, akik nem a közösségi oldalakon tájékozódtak a koronavírusról, 33 százaléka gondolta ugyanezt.

Ugyanez a csoport tudta a legkevesebbet a járvány gazdasági, politikai és kulturális hatásáról is, és így volt ez más hírekkel is, például az egészségügyi szakemberek ajánlataival vagy a kórházak befogadóképességével foglalkozókkal is.

Az eredményeket lehet úgy értelmezni, hogy ezek az emberek azért tájékozatlanabbak, mert a közösségi oldalakra támaszkodnak, de ez nem feltétlenül igaz. Figyelembe kell venni, hogy azok 48 százaléka, akik azt mondták, hogy közösségi oldalakról tájékozódnak, a 18-29-es korosztályba tartozik, és az átlagnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. 26 százalékuknak van csak diplomája, míg a híroldalakat vagy a nyomtatott sajtót olvasóknak a 47 és 49 százaléka fejezte már be felsőoktatási tanulmányait.

Ez azért is lehet, mert a közösségi oldalakról tájékozódók fiatalabbak, így van, akinek még esélye sem volt lediplomázni. Emellett a fiatalok gyakran kevésbé érdeklődnek a politika iránt. ♦