De olyan szép, miért vágjam ki? – itt a válasz a kérdésedre!

Nyárra tele van a környék, a mezők, az árokpartok, a kertünk szebbnél-szebb növényekkel, virágokkal. Egyre gyakrabban olyan helyek is, ahol nem nő szinte „semmi”. Ilyenkor örül az ember hogy „jaj, de jó, ide is nőtt egy hatalmas, érdekes virág! Milyen finom az illata! Milyen érdekes, egzotikus a formája! Jó strapabírónak látszik!” Még locsolgatja is, ha már ilyen szépre nőtt. A növény meg hálás, elkezd szaporodni, terjedni.

Lassan kijut a kapun kívülre. Elborítja a környéket, a falut, a várost, a mezőket és lassan már csak olyan területeket lehet látni, ahol ezeken az egzotikus növényeken kívül szinte alig él más. Kiszorítják az őshonos nővényeket, velük együtt számos rovart is, és azokkal együtt lassan a madarak is megritkulnak.

Az ártatlannak látszó szépség így válik pusztító szörnyeteggé. Ezért is hívják őket özönfajoknak vagy invazív növényeknek.

Jellemzőjük, hogy bár nektárforrásként szolgálhatnak a beporzó rovarok számára, felnövekedésükhöz táplálékforrást, számukra élőhelyet nem biztosítanak. Vagyis nem laknak rajta, nem eszik meg a leveleiket, nem nevelik ott utódaikat. Legalábbis azok a rovarfajok, amelyek nálunk őshonosak. Épp ezért sok özönfajnak nálunk nincsenek is kártevői. Így tudnak akadály nélkül szaporodni. Legtöbbnek a gyökérzete is masszív: több méter mélyre lemegy vagy kivágásra azzal reagál, hogy számtalan új sarjat növeszt. Szinte kiirthatatlanok. De miért baj ez? Hiszen olyan szépek!

Keserűfű hibrid a váci Dana-parton

Azért, mert teljesen átalakítják a flóránkat és a faunánkat. Visszaszorulnak, és végül akár ki is halhatnak miattuk az őshonos növények, amelyeket számtalan rovarfaj használ az életben maradáshoz. A rovarokat rágcsálók, hüllők, madarak fogyasztják, tehát ha az élőhely hiányában csökken a rovarok száma, akkor csökken minden hozzájuk kötődő élőlény száma is. Így előbb-utóbb összeomolhat az ökoszisztéma, aminek mi, emberek is részei vagyunk, és mivel ezek a rendszerek rendkívül bonyolultak, mindennek ránk nézve is beláthatatlan következményei lehetnek.

Vácon, a lágyszárúak közül főleg a kínai alkörmös, a hibrid keserűfű, és az aranyvessző jelent problémát. A város környékén már rengeteg a mézelő, de rendkívül agresszívan terjedő selyemkóró vagy „vaddohány” is, ami a szárazabb helyeken érzi jól magát.

Elterjedt invazív faj a város külterületein az aranyvessző

Ráadásul, nem csak a lágyszárúak, de a fák közt is vannak invazív fajok. Ilyen a városban sok helyen jelen lévő zöld juhar, vagy a bálványfa. Az ostorfa is özönfaj, de nagyon jól tűri a mostoha városi körülményeket, amit kevés fafaj visel el, ezért ültetik utak mellé. Kertünkbe, erdőbe, városon kívüli ültetése azonban nem javasolt.

Az özönfajok olyan komoly veszélyt jelentenek környezetünkre, hogy külön jogszabály foglalkozik velük – 408/2016. (XII. 13.) Kormányrendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.

Ha alaposabban szeretnénk tájékozódni arról, mi nő a környezetünkben, érdemes elolvasni ezt a az online elérhető kiadványt: Inváziós növényfajok Magyarországon.

Figyeljünk tehát arra, hogy ne dédelgessük az idegenhonos növényfajokat kertünkben, akármilyen szépek is. Még azelőtt érdemes megszabadulnunk tőlük, mielőtt magot érlelnek. Helyettük ültessünk inkább hazai fajokat vagy olyan dísznövényeket, amelyek nem fogják kivadulva elborítani a környéket. Így tudjuk megőrizni élővilágunk sokszínűségét, hazai fajaink életterét. (képünkön: kínai alkörmös invazív növény egy váci kertben)

NAPLÓ+ előfizetés!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments