Papi áthelyezések: elköszönt Tibor atya, megáldotta a Szent Anna oltárt
Az utóbbi két-három hét az új szolgálati helyre kerülő lelkipásztorok áthelyezésének jegyében is telt az egyházmegye számos közösségében, így többek között a Vác-Alsóváros, Vác-Felsőváros plébánia és Nagymaros, illetve Zebegény hívei körében úgyszintén. A váci Fehérek templomában július utolsó vasárnapján Csáki Tibor plébános nagyszerű ajándékkal búcsúzott a közösségtől, ugyanis ezen a napon – restaurálását követően – újra megáldhatta a Szent Anna oltár kvalitásos festményét.
Tibor atya kiemelte, hogy a restaurálás révén letisztultabbá vált az oltárkép, aztán hozzátette: arra törekszik minden szolgálati helyén, hogy egyre inkább minél tisztábban láttassa, illetve láthassa együtt a gondjaira bízott hívekkel együtt az evangéliumi üzenetet, a hit kérdéseit, mind kevésbé tükör által homályosan.
Egy nap híján egy héttel később a nagymarosi plébániatemplomban Temesvári Károly, pálos szerzetesi nevén Benedek atya mutatta be az előesti szombati szentmisét, amelynek imaszándékaként azt a kegyelmet kérte, hogy az új helyet nyert papok és hívő közösségeik kapcsolódása gyümölcsöző találkozás legyen mindenhol.
Másnap a Fehérek templomában az új plébános, Görbe József atya a szentmisét záró könyörgésben köszönetet mondott elődje közösségépítő szolgálatáért, és kérte a híveket, hogy folytassák tovább vele együtt ezt a munkálkodást.
„A közösségépítésben nagyon fontos a közös imádkozás, így az egyénenként kért misei imaszándékért való együtt fohászkodás is, tehát mindenkit bíztatok, hogy kérjék bátran a közösségi imát akár bánatukban, akár örömükben” – szólította meg a híveket a Fehérek templomának új plébánosa.
A Szent Anna oltár
A XIII. században alakult ki a szeplőtelen fogantatás megjelenítésére a Szent Anna harmadmagával képtípus, ahol – ahogy a Fehérek templomában is – Annát fejkendős idős nagyanyaként ábrázolják, mellette a lányosan fiatal Máriával és a kis Jézussal.
Valószínűsíthető, hogy a képen háttal álló idős férfialak Joachim, amint a messiás jövendölésénél felnyitott Ószövetséget tartja a kezében.
Egyes források Anton Maulbertschnek tulajdonítják az oltárfestményt, más források szerint Felix Ivo Leicher alkotása. A Szent Anna oltárt saját költségén állította a kolostor 1756-ban.
Július 26. Szent Anna, a magyar néphagyományban „Kedd asszonya” napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hívők. ♦