Ehhez az kell, hogy ők EGYÜTT tegyenek értünk: csak akarnotok kellene

Most a karantén, a home office idején sokan újra ismét váciak lettünk, akiket munkájuk miatt már régen elsodort a szél, és amikor fáradtan hazavetődtünk, a legkevésbé sem a közélet csetepatéi érdekeltek, hanem saját nyugalmunk megteremtése. Talán ezért, amikor a gép mellett megpihenünk, mostanában nem csak a nagyvilág, hanem a város ügyeire is rákattintunk az online felületen.

Először nem tudtam összerakni a képet, mert azt láttam, hogy két honlapon, két külön alternatív világ létezik a város ügyeinek megítéléséről, ami homlokegyenest ellent mond egymásnak, és ha a két oldal véleményét összegezzük, kiderül, hogy nincs is itt senki olyan, aki jót akarna a másik szerint (önmagán kívül). Úgy tűnik, hogy a lövészárkok annyira mélyek, hogy abból már nem lehet kitekinteni, hogy saját érveik mellett a problémára is rálássanak a döntéshozók.

Amikor ebbe a városba kerültem, egyszer a Lajos bácsi a hatodikról azt mondta: „Higgye el Gyurikám, ez egy ilyen város. Itt mindig egymás ellenségei voltak az emberek, sohasem tudtak összefogni.” Persze én, aki fiatal hévvel éppen a világot akartam megváltani (vagy legalább annak környezetét), ezt nem akartam elhinni és azt gondoltam, hogy „majd én”.

Szeretné elolvasni cikkünket? Jelentkezzen be! Vagy csatlakozzon hozzánk! Indítsa el a 14 napos ingyenes próbaolvasási időszakot!

Kérjük, támogassa a független váci újságírást azzal, hogy cikkeinket olvassa és előfizet lapunkra!