Lábnyomok a főtéren: vita a zöld házról

Lábnyomokkal illusztrálta a „zöld ház” és a városháza közti 79 lépés távolságot Szabó Csaba kedd délelőtti sajtótájékoztatóján, melyen a Váci Fidelitas elnöke arról beszélt, hogy a városházi luxusberuházás helyett az életveszélyt kellett volna elhárítani az épületben. A városháza szerint az előző városvezetésnek 9 év sem volt elég a felújításra.

„Hetvenkilenc lépés, ennyivel tévesztette el Matkovich Ilona kora tavasszal a felújításra szoruló ingatlan helyszínét. Áprilisban a Váci Fidelitas fényképei leplezték le a járvány időszak alatt titokban zajló városházi felújításokat. Matkovich Ilona kihasználta a lehetőséget, irodák és termek kaptak új burkolatot, helyiségeket nyitottak össze, eszközöket és bútorokat szereztek be” – mondta.

Hozzátette: a jelenlegi baloldali városvezetés nem spórol saját kényelmén, hiszen első döntéseik között volt saját bérük megemelése. Úgy néz ki, hogy a városházi felújításra volt pénz, közben munkatársak fizetését csökkentették le, vagy szüntettek meg munkahelyeket.

A fiatal politikus szerint a polgármester június végén a „szokásos facebookos esti meséjében panaszolta el”, hogy a Március 15. tér 10. szám alatt található önkormányzati ingatlan életveszélyes állapotban van.

„Felelős polgármesterként vajon, hogy lehet az, hogy október 13-tól június 28-ig, nyolc és fél hónapon keresztül nem vette észre, hogy az egyik főtéri ingatlan életveszélyes állapotban van. Pedig csak ki kellett volna néznie a városháza ablakán.”

A városháza szerint Szabó Csaba valótlanságokat állít

Szabó Csaba úgy véli, hogy nem a városházát kellett volna felújítani tavasszal, hanem a polgármester szerint is életveszélyes „zöld házat”.
Tizenegy hónapja választották meg a város új vezetését, de a helyi ellenzék szerint ennyi idő és pár irodát érintő minimális felújítás ára elegendő lett volna a Március 15. tér 10. alatti zöld ház felújítására, miközben erre párttársainak, a Fördős Attila-féle városvezetésnek 9 év sem volt elég. Pedig az épület akkor is ott állt és ugyanilyen, szemmel láthatóan rossz állapotban volt – írja a városháza közleményében.

Az Összefogás Vácért tagjaiból álló városvezetés az elmúlt pár hónapban azon is dolgozott, hogy megpróbálja lehívni azt az évekkel ezelőtt megígért négymilliárdos turisztikai támogatást, amelynek keretein belül az épület megújulhatna. Mivel ez kormányzati akadályokba ütközött, az önkormányzat jelenleg azon dolgozik, hogy a szükséges munkálatok kivitelezésére vonatkozó szerződés mihamarabb megköttessen.

A jelenlegi városvezetés a korábbi kurzussal szemben szívén viseli a főtér sorsát: több év után kitakaríttatták a fugák közé ragadt cigarettacsikkeket, a kertészeti munkálatokra a korábbinál nagyobb gondot fordítanak. Költséghatékonyabbá tették és megoldották a járművek áthajtásának szabályozását és szankcionalizálását, a parkoló autók számát drasztikusan visszaszorították. Visszaszerezték az elefántos házat is, a Duna Presszó épületét felújító cég munkáját pedig a közterületfoglalási díj elengedésével segítik. Mindezekre azért is jutott pénz, mert a választott tisztségviselők díjazása éves szinten több, mint 5 millió forinttal csökkent.

Szabó Csaba korábban bizonyíthatóan valótlanságot állított a sajtóban, épp ezért érdemes fenntartással kezelni mindent, amit Váccal kapcsolatban állít.

A vírus ideje alatt, az önkormányzati dolgozók bevonásával végzett városházi tisztasági festést luxusberuházásként emlegető fiatalember meglepő módon nem említette, hogy párttársai milliókat költöttek hasonló városházi munkálatokra, például bőrborítású ajtóra.

Jól jelzi Szabó Csaba felkészültségét, hogy a zöld ház helyreállításának megkezdésére szerinte milliós nagyságrendű összeg elég lehet. A műemléki védettség alatt álló épületen elvégzendő munkálatok töredékére, még az ablakok cseréjére sem lett volna elég a tavaszi tisztasági festésre szánt pénz. Még akkor sem jutna elég pénz a felújításra, ha ehhez hozzáadnánk az előző ciklus hasonló tisztasági munkálatainak költségét, a volt alpolgármester luxusrepülőzésének százezreit, Szabó párttársai által törvénytelenül felvett felügyelőbizottsági milliókat és az Attila-szobor felállításának több tízmilliós költségét – melyeket ugyancsak az adófizetők finanszíroztak – írják. ♦