A dalköltő elköltözött: „Nem Vác küldött, hanem Keszthely hívott”
Pár napja egy szombaton este tartották a színház kávézójában Bardócz L. Csaba dalköltő estjét. Házigazdaként és beszélgetőtársként kitűnő partnere volt a teátrum művészeti vezetője, Molnár Bence. A nézők előtt kerekedő történet közös fonala Erdély volt, amely mindkettőjük életében mély nyomokat hagyott. Aztán egyszer csak elhangzott egy mondat, amely megütötte a fülemet: „Elköltöztem Vácról – nem Vác küldött, hanem Keszthely hívott” – mondta Bardócz L. Csaba.
Mi volt az az üzenet onnan, amelyre elindultál?
„A váci lakást két évvel ezelőtt magánéleti és anyagi okból kifolyólag eladtam, mely döntés okairól nem szeretnék bővebben beszélni, de természetesen ez is hozzájárult költözésemhez. Ennek ellenére, ahogy a kérdésben is megfogalmazódik, a hangsúlyt szeretném inkább arra az élményre helyezni, amikor egy őszi napon, Keszthelyen, a Balaton partján ülve egy belső hang megszólalt bennem: milyen csend és béke van itt, és milyen szép a város, egy-két utca hangulata időnként szülővárosomat, Kolozsvárt juttatja eszembe, máshol olyan érzésem van, mintha Vácon járnék… költözz ide – mondta a hang nekem, és én akkor már több hete azon gondolkodtam, hol lesz a következő otthonom. Így történt, röviden. A hosszú változatot pár közeli barátom ismeri.”
Szeretné elolvasni cikkünket? Jelentkezzen be! Vagy csatlakozzon hozzánk! Indítsa el a 14 napos ingyenes próbaolvasási időszakot!
Kérjük, támogassa a független váci újságírást azzal, hogy cikkeinket olvassa és előfizet lapunkra!