Jönnek a betétdíjas, visszaváltható PET-palackok itthon, de még nem tudni mikor
Bár semmit nem tudni arról, hogy pontosan mikor lesz konkrét jogszabály, zajlik a innovációs tárcában az a munka, amely kötelezővé tenné az italcsomagolások visszaváltását. Erről a szóról a többségnek az újratöltött palackok jutnak eszébe, a mostani terv azonban nem ezeket hozná vissza, hanem a nem túl fényes szelektív visszagyűjtési arányainkon javítana.
A portfolio.hu kérdésére konkrétumot nem mondott az Innovációs- és Technológiai Minisztérium (ITM) arról, mikorra készül el a beharangozott betétdíj-rendelet. Csupán annyit közöltek: „az üveg és műanyagpalackok és fém dobozok visszaváltási rendszerére vonatkozó feltételekről egyeztetés folyik az érdekképviseletekkel, iparági szereplőkkel és a tudományos élet képviselőivel is, az új rendszert a javaslataik és észrevételeik, valamint a lakosság véleményének figyelembevételével alakítjuk ki”. Ez alapján azonban az már látható: az egyszer használatos műanyagok betiltásával ellentétben ebből a tervből nem táncolt vissza a kabinet.
Arra a kérdésre sem adtak egyértelmű választ, hogy a két jogszabály-tervezet összekapcsolódik-e, csupán azt közölték: a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben meghatározva mindkettő szerepel a kormány céljai közt. Az általunk megkérdezett szakmai szervezetek szerint külön kezelik a kettőt. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) szerint a két jogszabály nagyrészt egymástól független, a Humusz Szövetség szerint annyi a kettő közti kapcsolat, hogy a zacskótiltás EU-s hátterét adó SUP-direktíva (single used plastics, azaz egyszerhasználatos műanyagok) is tartalmazza, mennyire kell feltornázni a keletkező hulladékból szelektíven begyűjtött mennyiséget.
Nyugaton már működik a modell.
Magyarországon sok évtizeden keresztül működött az úgynevezett többutas, azaz tartósabb palackok visszagyűjtésére, majd újratöltésére épülő rendszer. A zöld szervezetek egyébként szénlábnyom-csökkentés terén inkább ezt preferálják. Miután ezt a gyártók lassan tíz éve akkor egyébként elég komoly társadalmi felháborodás mellett a hatékonyság hiányára hivatkozva kivezette, most az egyszer használatos palackok visszagyűjtését erősítenék. Nem állunk ugyanis túl jól a visszagyűjtés arányait tekintve.
A palackok kétharmada a szemétben végzi
Magyarországon 18 millió tonna hulladék keletkezik évente, ennek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék 14-17 százaléka műanyag, 3-4 százaléka fém, 3,8-4,6 százaléka pedig üveg. A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni – írta lapunknak az ITM.
Ez azt jelenti tehát, hogy az uniós direktívák a konkrét jogszabályi kitételek mellett a visszagyűjtési arányok terén is szorongatják a magyar törvényhozást.
A Humusz Szövetség álláspontja szerint sem lehet a visszaváltós rendszer nélkül teljesíteni az uniós visszagyűjtési adatokat. Ők egyébként a már emlegetett SUP-direktíva alapján vaskosabb elvárásokat említettek lapunknak, mint az innovációs tárca. Az ő információik szerint 2029-ig 90%-át vissza kell gyűjteni a műanyag palackoknak. Ráadásul mint hozzáteszik, az előírás azt is tartalmazza, hogy a PET-palackoknak 2025-re 25%-ban, 2030-ra pedig 30%-ban újrahasznosított műanyagból kell készülnie.
Nem egyértelmű, melyik a zöldebb
A két, mondjuk úgy, ellenérdekelt szakmai szervezet, azaz az üdítőcégeket tömörítő szövetség és a hulladékcsökkentésért harcoló zöld civilek homlokegyenest ellentmondtak egymásnak arra a kérdésünkre, a két rendszer közül melyik terheli meg kevésbé a környezetet. A MAGYÜSZ szerint az újrahasznosított alapanyagokból készülő, azaz a szelektíven begyűjtött és ismételten az anyagában történő, tehát beolvasztás utáni újraöntéssel végzett újrahasznosítás összesített környezeti lábnyoma kedvezőbb lehet az újratölthető italcsomagolásoknál.
Mint kifejtik, az újratölthető palackokat ugyanis felhasználás előtt ki kell mosni, ehhez vegyszert, mosólúgot, mosóvizet kell használni. Az újratölthető palackokat ráadásul kétszer kell szállítani, így a logisztika során fellépő szén-dioxid kibocsátás is magasabb. Hozzáteszik: szerintük nem véletlen, hogy az EU is az újrahasznosított másodnyersanyagok egyre növekvő arányú felhasználását szorgalmazza. Ezt követően elárulják, hogy szövetségük céljai közt szerepel a tagvállalataik által gyártott és forgalmazott PET-palackoknál 2025-ig 30 százalékra, 2030-ig pedig 50 százalékra növeli az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát. Ez azonban nem túlzottan nagy vállalás, tekintve, hogy a fent említett direktíva miatt ez mindenkire nézve kötelező.
A Humusz ezzel szemben máshogy látja. Mint írják: az EU-s Hulladék Keretirányban és a hazai hulladéktörvényben is lefektetett hulladékhierarchiában az szerepel, hogy az újrahasználatra történő előkészítés mindig magasabb rendű, támogatandóbb tevékenység, mint az újrafeldolgozás. Szerintük ez azt mutatja, hogy egyértelműen az újratöltés az előnyösebb megoldás. Hozzáteszik: a betétdíjas rendszer megfelelő működése során az újratöltési (többutas) rendszer 50%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint az egyszer használatos árucikkekre bevezetett betétdíjas rendszer. Fontosnak tartják azt is hozzátenni: egy üvegpalackot átlagosan 40-szer újra lehet tölteni, és hulladékként utána anyagában még mindig újrahasznosítható – írja cikkében a portfolio.hu. ♦