Egy fél évvel ezelőtt szerettem volna felhívni a város vezetésének figyelmét a deákvári közlekedési helyzetre cikkemmel. Nekem ennyi lehetőség adatik, hogy tegyek a lakókörnyezetemért. Örülök, hogy most felébredtek és elindult a párbeszéd. Bár az a gyanúm, az elég kevés lesz a probléma megoldásához.
A cikk alapján, amely a Váci Napló legutóbbi számában jelent meg, úgy látom, a párbeszélgetők nem látják az erdőtől a fákat. Vagyis nem az a probléma, hogy a Lehár Ferenc úton, meg a Deákvári főtéren megnőtt a forgalom, mert bemerészkedtek a kamionok, hanem az, hogy a Kosdi út, Lehár Ferenc út, Deákvári főtér, Újhegyi úttól a vasúton keresztül a benzinkútig kialakult egy tengely, melynek segítségével kerülik el a belvárost. Nem csak az autósok, hanem a kamionok is, és nem csak azok, akik ide jönnek kiszolgálni a szupermarketeket, hanem azok is, akik csak hamarabb szeretnének átvergődni a bedugult városon, de nem akarnak kimenni az elkerülő útra, mert itt van dolguk.
Az a rossz az egészben, hogy ezt megtehetik, mert a jelenlegi közlekedési szabályok ezt lehetővé teszik. Hiába ígérik a KESZ-esek hogy segítenek, jelenleg nincs mit segíteni, amíg forgalomszabályozási eszközökkel nem változtatnak a jelenlegi helyzeten. (Persze, lehet, hogy a szabályok betartatására akkor is a rendőrök, és nem a KESZ-esek lesznek a felkent személyek.)
Mert ha már itt tartunk, a párbeszéd mellett lehet, hogy elő kellene készíteni a cselekvést, fel kellene tárni a jelenlegi helyzetet.
Mert abban igaza van az ifjú képviselőnek, hogy a kamionok zajosak, meg abban is, hogy ezeket az utakat nem a nehéz járművekre tervezték a város kertvárosi negyedeiben, arról viszont megfeledkezik, hogy a forgalom környezetszennyezéssel jár, ami egyaránt veszélyes az emberekre, az állatokra és a növényekre is. Én is ezért hagytam ott a belvárost, mivel nem hallgattak a környezetvédelmi érveimre, elmenekültem. A gépkocsiforgalom veszélyesebbnél veszélyesebb anyagok kibocsátásával jár, ami most a mi egészségünket fenyegeti.
Mert a városnak van környezetvédelmi referense, meg kalibrált zajmérője is és a kettő már alkalmas lenne a zajosság mérésére, és lehetne mobil levegőmérő állomást is idehozatni egy méréssorozat erejéig, és az egészet egybe lehetne kötni a forgalomszámlálással, amiben a KESZ-esek jeleskedhetnének. Hogy legyen megfelelő bizonyíték és érv.
Mert amikor a piszkos 12-t elkezdtük szervezni akkor is az volt az első, hogy bizonyítani tudjuk a helyzet veszélyességét. És ha az megtörtént, akkor lehet továbblépni. A munkacsoporton belüli megbeszélések is fontosak, de lehet, hogy ki kellene lépni ebből a körből olyan szervezetek felé, akik támogatni tudnák a törekvéseinket, és tenni tudnának értünk.
Mert attól félek, hogy a deákváriaknak már kevés a párbeszédről írni egy újságcikk erejéig.
Eljött a cselekvés, a közös cselekvés ideje. A deákváriak azért szavazták meg a képviselőiket, hogy (párt hovatartozástól függetlenül) össze tudjanak fogni és tenni tudjanak a városrészért.
A párbeszéddel tele a padlás mi most már a tettekre várunk. ♦