Ellenzéki kezdeményezésre átszabnának tíz Pest megyei választókerületet, köztük a vácit is

A tizenkettőből tíz Pest megyei országgyűlési választókerület területét javasolja megváltoztatni a Párbeszéd kezdeményezésére az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága – írja az MTI.

A testület csütörtöki ülésén 32 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítványt, amelyet az Országgyűlés hagy jóvá.

A módosítás a budakeszi, a szentendrei, a váci, a dunakeszi, a gödöllői, a vecsési, a szigetszentmiklósi, a nagykátai, a monori és a dabasi központú választókerületet érinti.

Az indoklás szerint a változtatásra azért van szükség, mert a 2018-as országgyűlési képviselő-választáson két választókerület (Budakeszi és Dunakeszi) választópolgárainak száma jelentősen, 20 százalékkal több volt az országgyűlési egyéni választókerületek választásra jogosultjainak országos számtani átlagánál, 74 874 főnél.

Az idén februári adatok alapján az aránytalanság mértéke a két választókerületben tovább nőtt, emellett pedig további négy Pest megyei választókörzetben is kialakult 20 százaléknál nagyobb eltérés: Szentendrén, Gödöllőn, Vecsésen, Szigetszentmiklóson. Dabason pedig 18 százalékos az eltérés.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Jubileumi ünnepséggel ünnepelte alapításának negyvenedik évfordulóját a gödi Dunamenti Csoport

Csak az érdi és a ceglédi központú választókerület területét nem érinti a módosítás.

Burány Sándor (Párbeszéd) a vitában elmondta, hogy előterjesztésük lényegében Pálffy Ilonának, a Nemzeti Választási Iroda korábbi vezetőjének javaslatcsomagján alapul.

Szintén a választási törvényeknél elfogadták, hogy nem kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal történő személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület a négy négyzetmétert nem haladja meg. Ilyen kampánytevékenységnek minősül különösen a választópolgárokkal való kapcsolatfelvétel, a közügyekről folytatott személyes beszélgetés, a szórólaposztás, az aláírásgyűjtés, amely alatt értendő az ajánlások gyűjtése is.

Elhagyták a törvényjavaslatból a média kampányban való részvételével kapcsolatos egyes jogorvoslati szabályok módosítását, illetve a szavazólapról történő képfelvétellel kapcsolatos rendelkezést, mivel magáncélra a hatályos törvények szerint is le lehet fotózni a szavazólapot. A médiaszolgáltatókkal, a filmszínházakkal, a sajtótermékkel, valamint a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással kapcsolatos kifogásokat az eredetileg benyújtott javaslat szerint a választási bizottságok bírálták volna el.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Bővítette rétsági gyárát a Hanon Systems

Arató Gergely (DK) abszurdnak nevezte azt az módosítást, hogy a határon túli választópolgár kikérheti a külképviseleteken a nyilvántartott adatait. Még egy újabb kiskaput nyitnak, hogy más nevében lehessen szavazni – hangoztatta.

Az alaptörvény kilencedik módosításával kapcsolatban a különleges jogrendre vonatkozó pontosításokat fogadott el a törvényalkotási bizottság. Ennek értelmében a háborús helyzet kinyilvánítása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörében marad, a köztársasági elnök nem kapja meg ezt a jogot.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán szintén Arató Gergely fogalmazta meg kifogásait, mivel a törvényalkotási bizottság javaslatára a vadászati törvény helyett rendeleti hatáskörbe helyeznek állatvédelmi szempontból fontos kérdéseket.

Az előterjesztők ezt azzal magyarázták, hogy nem indokolt egyes vadászható állatfajok törvényi szintű felsorolása, tekintettel arra, hogy az – akár természetvédelmi, akár más ökológiai okból – időről időre változhat, így a módosítás részben deregulációs, részben vadgazdálkodási szakmai célokat szolgál.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Megkezdik az új gödi félcsomópont építését

A vízgazdálkodásról szóló törvénycsomagon is változtatásokat kezdeményezett a testület. Eszerint módosulnak a feltételek a bejelentés alapján létesíthető kutak esetében: a kútfúrás nem kezdhető meg azonnal a bejelentés után, ahhoz szükséges a hatóság jóváhagyása. Utóbbi olyan döntést is hozhat, amelynek értelmében csak vízjogi létesítési engedéllyel fúrható kút.

Aki ezzel ellentétesen jár el, arra bírság szabható ki, amely természetes személyek esetében legfeljebb 300 ezer forint lehet.

A változtatás pontosítja az üzemeltető felelősségét is a felszín alatti vizek védelme érdekében. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments