A váci Piarista Gimnázium – a lehetőségek iskolája

Február 23-án 10 órakor írják a diákok a középiskolai központi írásbeli felvételi vizsga feladatsorait. Február 19-ig pedig be kell adniuk a negyedikeseknek és a nyolcadikosoknak a felvételi jelentkezési lapjukat abba az iskolába, ahol folytatni szeretnék tanulmányaikat. A Piarista Gimnázium már több mint 300 éve áll Vác belvárosában, és idén is szeretettel várja a jelentkezőket. Interjú Kalász Ákos igazgatóval.

Hogyan készülnek a felvételizők fogadására idén, a világjárvány közepén?

A felvételi folyamat októbertől március közepéig tartó időszak, a kölcsönös ismerkedés ideje. A vírushelyzet ugyan gátolja ezt a folyamatot, de a visszajelzések alapján hatékony segítséget tudtunk nyújtani a tájékozódásban. Személyes találkozásra nem volt lehetőség, de sokféle virtuális tartalmat böngészhettek az érdeklődők az iskola honlapján, ezen kívül virtuális találkozásokat szerveztünk a diákoknak, szülőknek, családoknak. A novemberi két „betekintő” alkalmon és a decemberi online nyílt napunkon rengetegen „látogattak el” hozzánk. Az igazgatói előadás mellett különböző chatszobák beszélgetéseibe tudtak bekapcsolódni a regisztrált érdeklődők, ahol a felmerülő kérdésekre kaphattak válaszokat tanároktól, alsós és felsős diákoktól illetve a szülőktől. Az iskola épületével, a benne zajló munkával játékos formában ismerkedhettek a felvételire készülők: létrehoztunk egy online (be)szabadulószobát, ahol igen sok mindent tudtunk megmutatni életünkből képek, kisfilmek segítségével. A szabadulószoba továbbra is elérhető honlapunkon! Nem csak felvételizőknek ajánljuk

Hogyan definiálná a Piarista Gimnáziumot, milyen speciális jellege van az iskolának?

A katolikus egyházon belül, a piarista szerzetesrend fenntartásában működik iskolánk. A rendalapító, Kalazanci Szent József víziója alapján fogalmazzuk meg nevelési céljainkat; a pedagógia fókuszában a teljes ember, a gyermek teljessége áll négy dimenziójával: a szellemi, a lelki, a testi és a közösségi vonatkozásaival. Ez már 400 éve változatlan. A különbség annyi, hogy amíg Kalazancinak az volt a feladata a 16. században, hogy az Istenhez vezető út mellett megtanítsa a diákokat írni, olvasni, számolni, addig a 21. században olyan kompetenciákat is meg kell erősítenünk a gyerekekben, amelyekkel a gyorsan változó világban boldogulhatnak. A kommunikáció, a kooperáció, a kritikai gondolkodás, a kreativitás mind a mai korban szükséges készségek, amelyek fejlesztése kiemelt feladatunk. Emellett arra is tanítjuk a gyermekeket, hogy hogyan tudnak harmonikus kapcsolatban lenni önmagukkal, a környezetükkel és a teremtett világgal annak érdekében, hogy megtapasztalják az Istenhez tartozás boldog, biztonságos érzését.

A tanórák ugyanolyan rendben zajlanak, mint más iskolákban, de a tanórán kívüli tevékenységek színes palettáját kínáljuk. A lehetőségek iskolája vagyunk. Önkéntesen kapcsolódhatnak diákjaink az énekkarba, a színjátszókörbe, a cserkészethez, a Kalazancius Mozgalom csoportjaihoz, a művészeti műhelyhez, és számos tanórák utáni sportfoglalkozáshoz (vívás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, TRX, futball, szertorna, ping-pong, teqbal stb.). Az önkéntességből fakadóan osztályközösségeken átívelő erős elköteleződés alakul ki az egyes programok mentén, így a közösségek nagy megtartóerőt jelentenek.

Az iskola tanárai hogyan támogatják ezt a közösségi jelleget?

Az iskola tanárai maguk is alkotó közösségekben dolgoznak együtt. A tanórákon megjelennek a kooperatív munkaformák. Azon dolgozunk, hogy ne passzív, ülő és figyelő, táblát másoló „hallgatókat” neveljünk, hanem aktív, kérdező, kifejező, kommunikáló, tapasztalataikat megosztó, tudásukat a közösségnek adó tanulókká legyenek növendékeink. Erre a folyamatra akár 8 évet is tudunk fordítani a képzési rendszerünknek köszönhetően. Fontos, hogy az iskolánkat választó diákok nyitottak legyenek a világra, a tanulásra, meglegyen bennük az önfejlesztés és a partnerség igénye.

Egyházi iskola lévén fontosnak tartják a lelki nevelést. Hogyan zajlik a léleknevelés-növelés az iskolában?

A lelki nevelésünk sokrétű. Az iskolát a szó szerinti katolicitás – az egyetemesség jellemzi. Nemcsak katolikus diákokat fogadunk, hanem járnak hozzánk más felekezetű, protestáns vagy nem vallásos, de iskolánk szellemiségére nyitott családok gyermekei is. A testvéregyházakkal baráti kapcsolatot ápolunk, ami a mindennapokban több szinten is megnyilvánul. A protestáns tanulók saját egyházuk lelkipásztorai által tartott hittanórán vehetnek részt, a 9. évfolyamosok órái pedig kifejezetten ökumenikus szellemiségben zajlanak. A korosztályukat érintő kérdésekkel kapcsolatos témákban hallgathatnak előadásokat, majd kiscsoportos beszélgetések során osztják meg saját gondolataikat. Ilyen témák például az önismeret, a függőségek, a családi életre nevelés számos dimenziója. 5-6-7. osztályban órarendbe épített szentmisén vesznek részt a fiatalok. Minden évben minden osztály részt vesz egy 2-3 napos lelkigyakorlaton, amely nem csak lelkileg felemelő, hanem közösségépítő jellege révén egy „második osztálykirándulásnak” is nevezhető. A 12. évfolyamosainknak ez egy hivatástisztázó, életcélkereső csendes elvonulás, ahol kísérőként segítjük őket egyéni útjaik megtalálásában. Ezeken kívül számos más olyan eseményt, tevékenységet kínálunk, amelyek által támogathatjuk a fiatalokat hitük növekedésében.

Milyen képzéseket kínálnak a felvételizőknek, hány főt tudnak felvenni?

A nyolcosztályos képzésünk keretében két 30 fős osztályt indítunk. Az egyikben angolt, a másikban az osztály egyik fele angolt, a másik németet tanulhat. Egy kilencedikes angol nyelvi előkészítős osztály szintén 30 fővel indul, és csak korlátozott számban tudnak hozzánk becsatlakozni az évfolyam már meglévő két osztályához.

Milyen képzési sajátosságok jellemzik a Piarista Gimnáziumot?

Sok ilyen van, ezek közül csak néhányat emelek ki. Az ötödik osztály elején két napos tanulásmódszertani tréninget tartunk a kisdiákoknak, hogy segítsük őket a saját tanulási stílusuk megtalálásában. A nyelvi előkészítős osztálynak az első évben a heti 15 óra nyelvtanulás mellett, egy komplex kompetenciafejlesztő foglalkozássorozatot tartunk – ugyancsak tréning módszerekkel – az órarendbe építve. Kilencedik évfolyamtól a ++ képzésünk keretében a diákok az érdeklődésük és a belső motivációjuk mentén 2 órát szabadon választhatnak hét terület közül: humán kultúra, fizika, biológia, informatika, matematika, média és tanulásmódszertan. Mindez a 11-12. évfolyamon a fakultációk rendszerében teljesedik ki, ahol emelt óraszámban készülhetnek fel a diákok az emeltszintű érettségire. A tanórák mellett fontosnak tartjuk a művészeti műhelyünk tevékenységét, ahol mindenféle technikát kipróbálhatnak a gyerekek, kibontakoztathatják képességeiket, tehetségüket, és alkotásaikból rajztanáraink kiállításokat is szerveznek. A zenei műveltség kiteljesítéséhez az énekkarban nyílik mód. A testi neveléshez kitűnő iskolai infrastruktúrával rendelkezünk (rekortán futópálya, műfüves pálya, tornacsarnok). Emellett számos téli és nyári kirándulás, szárazföldi- és vizitúra ad jó lehetőséget.

Egy interjúban az iskolát családiasnak nevezte. Egy közel 750 fős intézmény hogyan tud családias lenni?

Számunkra természetes az iskola családiassága, diákjaink otthonosan érzik magukat, amit elősegít a nagycsaládosok igen erős jelenléte. Személyes figyelmet tapasztalhatnak meg mind a tanárok, mind a munkatársak részéről. A menza is finom. Saját konyhánkban készült házias ételeket ehetünk, amiket „szakács-anyukák” főznek. A finom illatok már reggeltől belengik a patinás épület hosszú folyosóit. Azt látom, a gyerekek örömmel jönnek iskolába, szeretik a közösségeiket. Ez adja a legnagyobb otthon-érzésüket. Jó ide járni! (Piár Média) ♦