Az az idő, amikor van egy íróasztalod, amire lerakod a családi képet, az már lejárt

Váltakozó érzésekkel hagytuk ott a munkahelyünket és költöztünk „hómofiszba” március 13-án, aminek lassan már egy éve. Örültünk, mert biztonságban folytathattuk a munkát. Ez ahhoz képest főnyeremény volt, hogy a szupermarketek pénztárában másnap is be kellett ülni, dolgozni, és voltak olyan munkahelyek, amelyek a Covid intézkedései miatt átmenetileg egyszerűen megszűntek.

A tervezőirodáknál, szolgáltató cégeknél, de különösen az állami intézményekben eddig elképzelhetetlen volt az otthoni munka, azt figyelték, ki mikor megy ki vásárolni, vagy mennyit késik a munkába éréskor. Az irodában töltött idő és nem az ott végzett munka számított.

Az informatikai szféra kezdett el először másként gondolkozni. Nekem a munkám elvégzéséhez az agyamon kívül egy laptop és a hozzáférés szükséges, semmi más. Nem tök mindegy hogy ezt a munkahelyemen, otthon, vagy a vízparti kávézóban végzem? Jött elő a kérdés egyre gyakrabban. Így aztán, voltak cégek, ahol már a járvány előtt is lehetőség nyílt heti egy-két napra ott dolgozni az embernek ahol akar, a hét többi napján bent az íróasztalnál végzi a munkát, és ami vele jár egyeztetéseket, megbeszéléseket tart.

Az áttörést a Covid hozta, amikor a munkavégzés teljes idejére mindenki hazakényszerült. Jobb cégeknél kapott az ember egy laptopot, amivel csatlakozhatott a nagytestvérhez, aki természetesnek vette, hogy ahogy cégnél, úgy otthonról is van wifi. (Ez persze gondot jelenthetett amint a családból egyszerre többen kezdtek bele online tevékenységbe, amihez kevés volt a sávszélesség.)

Az elején még jó volt elhemperedni egy fotelben a laptoppal és folytatni a munkát ott, ahol a cégnél abbahagytuk. Később rá kellett jönni arra, hogy az irodabútorokat arra találták ki, hogy napi több órán keresztül dolgozni lehessen mellettük, míg a fotel legfeljebb néhány óráig nyújt kényelmet, utána keresed a helyed a különböző ülőalkalmatosságokon, és a lakásodnak azt a zugát, ahol nem zavarod a másikat, aki ugyanebben a cipőben jár.

Szeretné elolvasni cikkünket? Jelentkezzen be! Vagy csatlakozzon hozzánk! Indítsa el a 14 napos ingyenes próbaolvasási időszakot!

Kérjük, támogassa a független váci újságírást azzal, hogy cikkeinket olvassa és előfizet lapunkra!