Életveszély az utakon: rengeteg karambolt okoznak ezek az állatok Magyarországon

A legtöbb vadgázolás tavasszal és nyáron történik, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt, de ősszel és télen is akadnak szép számmal ilyen balesetek. Sajnos rengeteg olyan esetről hallani, hogy autóvezetők, akár figyelmetlenségből, akár önhibán kívül elgázolják az útra kiugró vadállatot, aminek következtében károsodik a gépjármű, sőt, akár testi sérülést is szenvedhetnek a benne utazók, az állatok pedig rendszerint nem is élik túl a találkozást.

A legtöbb vadgázolás tavasszal és nyáron történik, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt, de sajnos ősszel, télen is akadnak szép számmal ilyen balesetek. Azokon a területeken kell kifejezetten óvatosan vezetni, ahol magas az út menti növényzet, és nem belátható a terep, illetve azokon az útszakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van kitéve. A vadállatok közül leggyakrabban sünök, rókák és borzok tetemeit láthatjuk az utakon, a legtöbb ilyen esetet az utazók nem jelentik be, pedig a napokig érintetlenül maradt holttestek komoly kockázatot jelentenek, írta meg a HelloVidék, akinek cikkét az agrarszektor.hu szemlézte.

Az apróbb vadak – mint a fácán és a nyúl – nem okoznak nagy kárt az autókban, habár ha a nyúl felugrik, össze tudja törni a díszrácsot, a fácán pedig betörheti az ablakot, de ezek nem jellemzőek. Főleg erdős részeken, a nagyvadas területeken lehet gyakrabban találkozni szarvassal és vaddisznóval. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján leggyakrabban őzeket ütnek el az autósok, de több ezres nagyságrendben esnek áldozatául az ilyen baleseteknek a mezei nyulak és a fácánok is.

Fontos tudnivaló, hogy ha valaki vadat gázolt, az elütött állatot semmiképp sem szabad hazavinni, mert az lopásnak minősül. Egy őz értéke például átlagosan 200-300 ezer forint, de ez az összeg akár az egymillió forintot is meghaladhatja, ugyanis ennyire büntethetik meg azt, akinek az autójában megtalálják a tetemet. Egyáltalán, már a helyszínt sem szabad elhagyni: ilyenkor minden esetben rendőrt kell hívni, mivel a vadbaleset is közúti balesetnek minősül.

Az agancsgyűjtés is lopásnak számít

Hasonló a helyzet egyébként az agancsgyűjtéssel: egyrészt lopásnak minősül, mivel a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona, de ennél is nagyobb probléma, hogy a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. Tél végétől április elejéig tart az a periódus, amikor a szarvasok levetik agancsukat. Ezidőtájt rendszeresen és évtizedek óta komoly problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés, főleg Zala, Somogy, Vas és Tolna megyékben, az ország vadban leginkább gazdag és legszebb állományokkal bíró régióiban. Magyarországon a károkozás a hullajtott agancs lopásának, annak értékesítésének következményeként több milliárdos nagyságrendű is lehet, tájékoztatta korábban a HelloVidéket az Országos Magyar Vadászkamara.

Mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj?

Ha nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla kitéve azon az útszakaszon, ahol a baleset történt, az autón esett kárt az illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Polgári peres úton lehet érvényesíteni a kárigényünket akkor, ha a társaság nem vállalja a felelősséget. Amennyiben a tábla ki volt helyezve, a társaságnak nem kötelessége kifizetni a kárt, sőt, ha a vad elpusztul, annak az értékét is meg kell térítenie a balesetet elszenvedőnek a vadászok felé. Ha az autó tulajdonosának van megfelelő kötelező felelősségbiztosítása, akkor a károkat annak terhére is rendezheti.

A biztosító csak olyan baleset után fizet a kötelező felelősségbiztosítás terhére, amit közúti forgalomban részt vevő jármű okozott. Ez a biztosítási forma tehát nem használható vadgázolás esetén, hiszen nem egy másik – biztosítással rendelkező – autó okozta a balesetet. Ez abban az esetben is igaz, ha a valaki megsérül, esetleg kórházban kell maradnia, és ebből kifolyólag nem tud dolgozni, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezért fontos, hogy a sofőrnek legyen (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casco biztosítása, melynek van ilyen kiegészítője. ♦

14 napos próbaolvasás!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments