Sokan szorulnak segítségre, de szerencsére sokan vannak, akik segítenek. Az utóbbi években egyre nagyobb a hangsúly hazánkban is a segítségnyújtáson. És azt gondolom, ez így van rendjén. De nem kell messzire mennünk, hiszen Vácon is jónéhány ember segít önzetlenül, de van, akik szervezetek mögé állnak be és akár névtelenül is megteszik embertársaikért, amit tudnak.
A Közösen a Városért Egyesület is ilyen céllal jött létre, ám nem titkolt szándékuk a politizálás sem. Tagjaik a közéletből jöttek, nevüket többségében ismerik a városban.
Papp Éva elnök, aki korábban is sok gyűjtő akcióban vett részt, a szervezet alelnöke pedig Vásárhelyi Tamás, aki az előző önkormányzati választáson megmérettette magát a városvezetői székért.
„Tulajdonképpen mind folytattunk korábban is karitatív munkát. Tavaly tavasszal jött az ötlet, hogy hozzunk létre egy szervezetet. Összeszedtük azokat az embereket, akikkel egyébként is együtt dolgoztunk, és létrehoztuk a Közösen a Városért Egyesületet” – mondja Papp Éva.
A szervezet tagjai között van nagyvállalati igazgató, más egyesület elnöke, helyi vállalkozók, kiskereskedők, mind különböző korosztályból. Céljuk volt, hogy értékes emberekkel alkossanak egységet. Az egyesületet tíz helyi alapította meg.
„Igyekszünk minden rezdülésre válaszolni, amit úgy érzünk, hogy segélykiáltás. Ilyen volt többek között, amikor a hegyen problémát okozott a külterületi lakosoknak az úthálózat karbantartása. Az ott élők ereje is véges, a munkabírása is véges, az anyagi lehetőségeik is végesek. Így Tamás segítségével három kocsi követ tudtunk odavinni, hogy járható legyen az út.”
Sok mindent azonban csendben csinálnak, nem reklámozzák. Most a járvány alatt több helyre is került segítségükkel ózongenerátor. Tavaly szeptember óta 35-40 kiló gyümölcsöt visznek hetente a Cházár iskolába.
„Az őszi-téli időszakban nagyon fontos, hogy a gyerekek megfelelő mennyiségű gyümölcshöz jussanak. Igyekszünk ezt változatossá tenni különféle fajtákkal” – mondja az elnök.
Tavaly decemberben egy rajzpályázatot is kiírtak óvodások számára, melyre február 28-ig lehet még beküldeni a műveket. Az óvodák és az óvónők nagy segítséget nyújtanak a rajzok beküldésében. Tervezik, hogy hamarosan más korosztályok számára is kiírnak kreatív pályázatokat.
Január óta díjazzák a hónap emberét. Az első, aki megkapta ezt a címet, Kenyeres Oszkár volt, a Hazajáró műsor egyik készítője. A szervezet szeretne ezzel a címmel olyanokat díjazni, akik valamilyen módon hozzájárulnak Vác hírnevének öregbítéséhez.
„Meg szeretnénk szervezni az éjszakai futást, amelyet egy alapítvány indított útjára. Reméljük, hogy a pandémia után meg tudjuk majd rendezni és a város támogat majd minket a helyszínek biztosításával, mint a korábbi szervezőket” – mondta.
A szervezés és jótékonykodás mellett nem áll távol az egyesület tagjaitól a politikai szerepvállalás sem. Papp Éva szerint, ha az önkormányzati választáson színesebb a paletta, az mindenkinek jó.
„Tervezzük, hogy egyesületünk több tagja is indulni fog a következő önkormányzati választáson, ez nem titkolt célunk” – mondja.
„Nagyon fontos, hogy a sok negatív dologba, egy kis pozitív dolgot csempésszünk” – mondja Vásárhelyi Tamás, akit nagyon sokan keresnek fel különböző gondokkal, amelyeken szervezett keretek között igyekeznek is segíteni.
Ha valaki csatlakozni szeretne, vagy támogatná az egyesület akcióit az felveheti velük a kapcsolatot a Facebookon, vagy a honlapjukon (www.kve.hu) keresztül.
„A járványügyi intézkedéseket figyelembe véve és azokat maximálisan betartva, február közepén az egyesület ellátogatott a Kölcsey utcai fejlesztő napközibe – írják honlapjukon.
A szervezet elnöke, Papp Éva és Vásárhelyi Tamás alelnök vitt ajándékba öt darab öt literes üdítőitalt a gyerekeknek.
„A járvány miatt olyan időpontot választottunk, amikor már csak a nevelők és az intézményvezető tartózkodott az épületben. Velünk tartott az Álomgyár kiadó nevében Borsa Brown írónő, aki a kiadó mesekönyveit hozta ajándékba.
Én már többször megfordultam az intézményben és mondhatom, mindig nagy csodálattal figyeltem az ott dolgozók szakmai elhivatottságát és munkabírását. A lelkünket melengette most is az a szeretet, ahogy munkájukról meséltek.
Borsa Brown írónőtől azt az ígéretet kaptuk, hogy amint enyhülnek a járványügyi szabályok, visszatér velünk az intézménybe és felolvas a gyerekeknek a saját mesekönyvéből, ezzel is örömöt szerezve az ott lakó gyerekeknek. Mindannyian nagyon várjuk ezt a lehetőséget!
Egyesületünk hamarosan ismét ellátogat ide, mert adományozóinknak köszönhetően összegyűlt a pénz az udvari trambulinra, ami nagy vágyuk volt a gyerekeknek és az ott dolgozóknak, hiszen a gyerekek fejlesztésében ez az eszköz nagyon fontos szerepet tölthet be.” ♦