Foci: másodszor már nem tudtuk egyenlíteni, így vereség lett a vége

A tavaszi szezonrajton a Vác FC 2–1-re kikapott a Budapest Honvéd II otthonában. A Vác FC a mintegy két éve átadott, parádés színvonalú Budapest Honvéd utánpótlásközpontban lépett pályára. A mieink kezdőcsapatában helyet kapott mindkét télen igazolt játékos, Nagy Gábor és Gergely Péter – írja a klub honlapja.

NB III, KÖZÉP CSOPORT, 22. FORDULÓ: Budapest Honvéd II–Vác FC 2–1 (1–0).

Honvéd-MFA Utánpótlásközpont, zárt kapuk mögött. Vezette: Takács Ákos (Piskóczi V., Zsákai M.)

Honvéd: Dúzs – Buna, Török K., Pekár, Erdélyi (Benczenleitner, 77.) – Kovács D. (Sani, 77.), Zvara (Irimiás, 56.), Eördögh – Lukács D. (Németh B., 77.), Kerezsi (Banó-Szabó, 63.), László D. Vezetőedző: Simon Miklós.

Vác: Halasi – Hegedűs Cs., Nagy G., Kasza, Ódé (Sorecz, 34.) – Gergely P., Lukács K. (Rusvay, 79.), Zámbó (Nagy Z., 89.),– Magos, Sóron (Torda, 89.), Szalánszki. Szakmai igazgató: Csank János.

Gólszerző: Lukács D. (13.), Pekár (55.), ill. Szalánszki (50.)

Jobban kezdte a bajnokit a házigazda kispesti együttes, Kerezsi Zalán a 12. percben lesről talált a hálóba, majd egy perccel később Eördögh András jó ütemben ugratta ki Lukács Dánielt, aki a jobbösszekötő helyén senkitől sem zavartatva kiugrott, majd Halasi mellett a jobb alsóba lőtt (1–0). A kapott gól és a gyenge kezdés után magunkra találtunk, feljavult a játékunk, amely gólhelyzetekben és lövésekben is megmutatkozott. A legnagyobb lehetőség Szalánszki Gergő előtt adódott, aki Hegedűs Csaba keresztbeívelt labdája után gyönyörűen csavart kapura, de Dúzs kapus a lécre ütötte a labdát. A 31. percben egy sajnálatos sérülést láthattunk, Ódé Norbert iramodott meg egy indítás után a bal oldalon, de futás közben szúrást érzett a combjában és a földre rogyott – nem is tudta folytatni a játékot, helyette Sorecz Szabolcs érkezett.

A szünet után aztán siker koronázta erőfeszítéseinket, az 50. percben egy előreívelt labdát Sóron csúsztatott meg remekül, Szalánszki Gergő kilépett, lerázta védőit és a kilépő kapus mellett a bal sarokba lőtt (1–1)! Sajnos nem sokáig örülhettünk az egyenlítésnek, mivel öt perccel később László Dávid bal oldalról elvégzett szabadrúgását a középen berobbanó Pekár István fejelte a hálóba (2–1). Így ismét küzdhettünk az egyenlítésért; a 73. percben először Szalánszki nagy helyzetben az oldalhálóba lőtt, de a 80. percben újabb esélyünk nyílt az egyenlítésre, hiszen új játékosunkat, Gergely Pétert lerántották a 16-oson belül – tizenegyes! A büntetőt a frissen beállt Rusvay Gergely végezte el, de rutinos támadónk első labdaérintéséből nem lett gól, mivel Dúzs Gellért kiütötte a nem túl jól elvégzett büntetőt. A hajrában aztán már nem akadt több lehetőségünk, így vereséggel nyitottuk a tavaszi szezont.

Simon Miklós: – Óriási öröm és megtiszteltetés Csank János ellen meccset játszani, nagyra tartom az edzői pályafutását, így ennek az összecsapásnak külön pikantériája volt számomra. Az első harminc percben nagyon büszke voltam a csapatra, úgy éreztem, hogy gólokkal kell megnyernünk a mérkőzést, onnantól kezdve viszont érthetetlen módon szétestünk, buta hibákat vétettünk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok olyan játékos lépett pályára, akik még nincsenek kész, vagy sérülésből visszatérve próbálják építeni magukat. A győzelemnek természetesen örülünk, a hibákat pedig folyamatosan javítjuk.

Csank János: – A mérkőzés elején több gólt is kaphattunk volna, ez a rutinhiányból fakadt, illetve abból, hogy három jól fejelő játékosunk hiányzott. A bekapott találatnál aztán hibát követtünk el. Utána szerencsére magunkra találtunk, helyzeteket alakítottunk ki, majd megérdemelten egyenlítettünk. A második kapott gól előtt nem kellett volna faultolnunk, de a szenzációs beadás után teljesen üresen fejelhetett a Honvéd játékosa. A fordulópont aztán a kihagyott 11-es volt, amelynek során én is hibáztam, hiszen nem kiabáltam be; Sóron Tibor volt kijelölve a rúgásra; biztos voltam benne, hogy ő be is lövi, de aztán – miközben a cserékkel foglalkoztam – meglepve láttam, hogy Rusy rúgja a büntetőt. Összességében sajnálom a vereséget, mert az egy pontnak is lélektani ereje lett volna. Kicsit idegesek és görcsösek voltunk, ebből ki kell nőnünk! ♦