Szabadság és Szent István az elhurcoltak árnyékában, szennyezett levegőben

Én még a Szabadság téri toronyházba költöztem a kilencvenes évek elején, de a rendszerváltáskor a teret átnevezték Szent Istvánra. Annyi köze volt a Szabadsághoz, mint Szent Istvánhoz, ezért senki sem csodálkozott. Rebesgették, hogy egy időben az Elhurcoltak tereként emlegették, mert a gettóból ide gyűjtötték a deportálásra induló zsidókat (Radnóti Miklós is innen indult utolsó váci útjára), de valamiért nem ez lett a tér neve ismét.

Nem csak a szabadság elnevezés, hanem a kialakítása is egy tipikus népünnepséget tartó szocreál térről árulkodott amikor odaköltöztem, bár akkorra már megkoptak az állandó kellékek. A színesfém gyűjtők lelopták a tribün fém burkolatának egy részét, de a szobor esetlen szögletes figurái, még strázsálnak a tér sarkában. A süllyesztett teret a szél telefújta levelekkel, a két platánfáról, amiket később „csicsergő fa” néven (mert mindig tele van madarakkal) helyi védettségre terjesztettek fel, aminek nem került már sor a védetté nyilvánítására, de a státusza megmaradt. A lehullott levelek az eső hatására életveszélyesen csúszóssá teszik ma is a fényezett mészkövet, amit sokan tévedésből márványnak neveznek.

Valami miatt a téren mindig csak áthaladtak, de soha nem időztek el sokat ott. Talán azért, mert nem is úgy volt kitalálva. Később, amikor a deszkásokat kiebrudalták a főtérről és a belvárosból, birtokba vették a „márványteret” és az amúgy is megrepedezett, elmozdult mészkőlapok egy részét felszedték és egymásra rakva ugratókat építettek a deszkáiknak. Ekkor telt meg igazából a tér élettel, a környékben lakók nagy bánatára, hisz a játék hangoskodással és a deszkák kőhöz csapódásával járt, ami miatt rendszeresen fel is jelentették a fiatalokat. A közlekedés folyamatos zaját megszokták, de a deszkák csattogása megzavarta komfortzónájukat.

Szeretné elolvasni cikkünket? Jelentkezzen be! Vagy csatlakozzon hozzánk! Indítsa el a 14 napos ingyenes próbaolvasási időszakot!

Kérjük, támogassa a független váci újságírást azzal, hogy cikkeinket olvassa és előfizet lapunkra!