Kikerülhetetlen az információs és kommunikációs technológia eszközök bevonása a környezetismereti oktatásba

A természethez fűződő viszony és a szabadban töltött idő mennyisége javítható az információs és kommunikációs technológia (IKT) eszközök bevonásával az oktatásba, pozitív irányba változtathatja a diákok motivációját, környezeti attitűdjét, valamint a környezetismeret és informatika tárgyak iránti érdeklődés is növelhető, állapítja meg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola OTDK 2021 verseny különdíjas dolgozata. A dolgozat háttereként szolgáló kutatás közel 200 pedagógus és 92 diák válaszai alapján többek között arra is rávilágított, hogy a tanulók átlagosan 4,5 órát töltenek el saját eszközeikkel naponta, a különböző IKT eszközök lehetőségei azonban a legtöbb esetben kihasználatlanok maradnak a mindennapi oktatásban, a környezet- és természetismeret módszertani könyvek pedig átdolgozásra, aktualizálásra szorulnának. 

Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszközök használatát és hatását vizsgálta a környezet- és természetismeret oktatásában az OTDK 2021 verseny különdíjat nyert Online a természetben című dolgozata. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola két hallgatója: Hodossy Vivien, tanító szak, természetismeret műveltség terület, BA, és Schmidt Eszter, Mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szak, MA tudatosan kötött össze két területet: a diákok megnövekedett digitális eszközök iránti igényét, valamint a természethez fűződő viszonyukat, amely utóbbi egyre inkább visszaszorul.

A dolgozat hátterét is adó online primer kutatásában, amelyben 13 iskola közel 200 pedagógusa vett részt, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatói azt vizsgálták, hogy a pedagógusok használnak-e IKT eszközöket, és ha igen, milyeneket, a tanóra melyik részében, milyen módszerekkel oktatnak és használnak-e játékokat a tanórákon. A kutatásban résztvevő minden válaszoló használ IKT eszközt, a kihasználtságának csak az iskolai lehetőségek szabnak határt. Van olyan falusi intézmény, ahol minden teremben van okos eszköz és ezt kihasználva tudnak oktatni, több városi iskola viszont eszközök terén korlátozott, csak bizonyos helyiségekben elérhető, vagy a meglévő készlet kevés és elavult. Az iskolák többségében azonban elegendő IKT eszköz áll rendelkezésre, és többféleképpen lehetséges egy tanórába való beépítése, az esetek egy részében azonban csak kivetítési felületként használják az eszközöket vagy szemléltetésre. Több válaszadó is kiemelte, hogy a környezet-, természetismeret tantárgy tananyagait és módszertanát át kellene dolgozni és aktualizálni.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Vácon találkoztak az egyházmegyei családpasztorációs munkatársak

Az OTDK különdíjjal jutalmazott dolgozat másik, QR-kódos, 92 diák megkérdezésével zajlott kutatása során négy iskola egy-egy osztályát vizsgálták meg, milyen hatással van a tanulók természet iránti szeretetére az, ha a kedvelt digitális eszközt bevonják a természetben való játékos feladatok megoldása során, mennyire változik meg a foglalkozás hatására a diákok érdeklődése a tantárgy iránt. A foglalkozásokon három kísérleti csoport és egy kontroll csoport vett részt három településtípusban (falusi, városi, fővárosi). A kutatás első lépése egy bemeneti kérdőív kitöltése volt, melynek eredményei azt mutatták, a diákok az informatika és környezetismeret tantárgyat – kedveltség alapján – a negyedik és hatodik helyre sorolták. Iskolánként eltérőnek mutatkozott a természetben eltöltött idő: a legtöbb időt a falusi gyerekek töltik szabad levegőn, míg a fővárosi diákoknak erre kevés lehetőség jut. A digitális eszközökkel eltöltött idő ezzel párhuzamosan nőtt: a fővárosiak átlag 5 órát, vidéken 4,5 órát, míg a falusaik közel 4 órát használják ezeket az eszközöket. A lányok minden településtípuson nagyjából 30 perccel kevesebb ideig használják eszközeiket, mint fiú kortársaik. A legtöbben már találkoztak a közösségi médiával, többeknek van saját fiókja is. A fiúk inkább a videó játékokban (Xbox, PS) találnak érzelmi többletet, míg a lányoknál ez megoszlik a videó megosztókon és a számítógépes játékok között. Több családban sajnos nincsenek az eszközhasználatra bevezetett szabályok, a szülők nem ellenőrzik mivel és mennyi időt tölt el a gyermekük, többségében az erre használható beállításokról, alkalmazásokról nem is hallottak. Azoknál a gyerekeknél, akiknél mégis van szabály, az vagy a használat idejére vagy az eltiltástól való félelmére hagyatkozik. A QR-kódokat a diákok alapesetben ismerték. Azonban a természetben történő alkalmazásukról összesen ketten hallottak és próbálták is ki szüleikkel.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Vácon folytatta országjárását a Mi Hazánk Mozgalom

A kutatásban részt vevő kísérleti osztályok többek között okos eszközükkel mehettek végig a QR-kódos ismeretterjesztő ösvényen. A tanulók a kísérlet után előrébb helyezték rangsorban mind a környezetismeret mind az informatika tantárgyat. Az informatika a negyedik helyről a második helyre ugrott, a fiúk többségénél bekerült a második helyre, a lányoknál pedig a harmadikra. A környezetismeret a hatodik helyről az ötödikre hozta fel magát. Az IKT eszközök használatának szórakoztató játékra fordított ideje csökkent. A diákok arról számoltak be a kérdőívben, hogy egyre több ismeretterjesztő játékot találtak és játszanak is folyamatosan, többen kutatómunkát kezdtek el különböző témákban. A természethez fűződő viszonyuk is pozitívan változott. Többen már nem csak kötelező családi programként írták le, ami unalmas, hanem inkább kalandnak.

Egyértelműen kimutatható volt tehát, hogy a diákok természethez fűződő viszonya pozitív irányba változik az IKT eszközök bevonásával, változtat a motiváción, és a tanulás hatékonyságát is növeli, valamint a környezet- és természetismeret iránti érdeklődést is erősíti. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments