A környezetvédelmi jelentés, amiből hiányoznak az adatok

Egy ismerősöm hívott, hogy elfogadták a beszámolót a város környezeti állapotáról és nézzem meg, mert a biofalaimról is írnak benne. Én elvesztettem a fonalat, mert hónapokkal ezelőtt szóltam, hogy szívesen segítek a jelentésben, de ahhoz adatokra lenne szükségem, mert ha a hallgatók házidolgozat környezeti jelentését sem fogadtam el, ha nem támasztották alá adatokkal, akkor ennyire önmagammal meg a várossal szemben is kell lenni igényesnek. Aztán adatok hiányában feledésbe merült a dolog.

Most viszont megtaláltam a jelentést a város honlapján, és a biofalaim kritikáját. Nem a levegő, hanem a zajjal foglalkozó részben. Ahol az alkotók szerint „Sok ingatlantulajdonos alkalmaz sövényt bozótot zajcsillapító gyanánt, melynek hatékonyságát érdemes más módszerrel növelni. Egy magaságyás hatékonyabb és szebb is, mint egy gondozatlan bozót.”

Ezt azért szeretném helyre rakni szakmailag. Az 1990-es években a levegőszennyezettség mért adatai, és a gyerekek megdöbbentő vérólomszínt expozíciói alapján döntött úgy a város, hogy a 2-es út mentén az iskolákat és lakótelepeket (és nyilván sok magánház tulajdonos is csatlakozott ehhez) az úttól zaj- és levegővédő biofalakkal választja el. A Göncöl Alapítvánnyal terveztük el, hogy nem örökzöldeket, hanem különböző méretű cserjéket bokrokat ültetünk mely organikus védősávot alkot. A közúti szennyezést a bokrok levelei fogják fel, amik ősszel lehullatják leveleiket, amiben akkumulálódhatnak a levegő szennyezők és tavasszal új védőfal folytatja működését. A biofalak ma is működnek a 2-es út mentén. Hogy a város ezeket kockára nyírja, vagy hagyja, hogy dzsungellé váljanak az esztétikai kérdés (én inkább nyírnám őket), de a lényeg, hogy biológiai védősávot alkosson és ne jusson el a lakóövezetig a gépkocsik levegőszennyezése. Persze szépek és trendik a magaságyások, (nekünk is van ilyen a biokertünkben) mert az oda ültetett termények gondozásához nem kell annyit hajolgatni. De itt szó sincs terményekről, amiket gondozgatni kell. Itt az utca és az ingatlan közötti cserjékről van szó, amit egyszer kell kiültetni, és utána csak metszeni, kordában tartani kell. Bízom benne, hogy a jelentés hatására nem kezdenek el a 2-es út mentén sem a város, sem a magánszemélyek magaságyásokban termelni, mert az ott megtermelt primőr a kipufogó gázok miatt feltehetően szennyezett, mérgezett lesz, ha egyáltalán termőre fordul.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Majdnem ötszáz óvodással zajlott le az idei Gyadai Kaland

A jelentés olvasásakor kellemes meglepetésként értek a hulladékhasznosításról, vagy az ember és környezetéről szóló részek. Logikusak, egyszerűek, rendelkeznek a szükséges adatokkal és a bennük lévő üzenetek eljutnak az olvasóhoz, értik akkor is, ha nem környezetmérnökök. Vannak viszont olyan fejezetek is, amiket még akkor sem ért az ember, ha környezetmérnök. Erre a legjobb példa a vízzel kapcsolatos fejezet, ahol arról írnak, hogy „a szennyvíz elvezetésénél átemelőkre van szükség, melyek teljesítményét jelentősen rontja, hogy vannak ingatlanok, amelyek csapadékvize bele van kötve a szennyvízhálózatba.” Hogyan, hát nem fordítva van az a probléma, amit a középiskolában is megtanulunk, hogy először a csapadékot vezették el anno, aztán az urbanizáció hatására a keletkező szennyvizeket is erre kötötték rá jobb híján, és ez okozza a problémát, hogy a csapadékcsatornákból is szennyvíz folyhat esetenként. Ez Vácott is gondot okoz, és a Duna Menti Regionális Vízmű szakemberei ebben az újságban is írtak már a lehetséges megoldásról. És ha már a vízügyi szakembereknél tartunk, lehet, hogy érdemes lett volna a városnak a jelentéshez a segítségüket kérni, mert valószínűleg ők napra készek, és tudták volna adni azokat a közérdekű vizes adatokat, amivel a városlakókat tájékoztatni kellett volna. (Ilyenek a felhasznált vízmennyiségek, a keletkező csapadék, és szennyvíz, ezek tisztítása felhasználása, és a vizes problémák megszüntetésének lehetőségei.)

A levegőről szóló rész is hasonlít a vizeshez, mert itt is hiába keresi az ember az adatokat, amik alapján a jelenlegi állapotokról véleményt lehetne mondani. Tényanyagot csupán annyit közölnek, hogy mi kell ahhoz, hogy szmogriadót rendeljenek el és ezt az értéket a város 2020-ban nem érte el. Még szerencse, mert a veszélyről szóló értéket is a polgárok az országos rádió hírműsoraiban hallhatták meg utólag. Mi lett volna, ha elérjük az intézkedéshez szükséges küszöbértéket? Hogyan veszik fel a lakosokkal a kapcsolatot, kik fognak intézkedni? Ebbe azért érdemes belegondolni, akkor is, ha szerencsénk van és nem értük el eddig azt a bizonyos értéket. Ami nem véletlen, hiszen az egyetlen mérőállomás nem a szennyezés szerint frekventált helyen, hanem lakóövezetben a biofalak árnyékában mér. Mindenesetre ez a mérőállomás folyamatosan működik (az adatok a városnak rendelkezésére állnak), de hiába, ha azokat nem értékeljük értelmezzük, pedig ez is kevés, de legalább a jelenlegi helyzettel valamilyen szinten tisztában lehetnénk. A jelentés a levegőszennyezés problémáját nagyrészt az avarégetésnek, és az ingatlanok fűtésének tulajdonítja (megítélésem szerint tévesen). Megemlíti a közlekedést, mint levegőszennyezőt (amit meg is lehetne indokolni a mérési eredményekkel, ha azokat áttekintették volna), meg sem említik a városban működő levegőt szennyező ipari és szolgáltató egységeket, pedig ezek közül vannak olyanok, amiket a város működtet, és valamennyinek évente be kell vallania a hatóságoknak, hogy mennyire szennyezi a levegőt. Igaz, a kilencvenes évek végén sok ipari egység megszűnt, de maradt elég, és újak is lettek, amikről a jelentés említést sem tesz.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Több mint bor és szóda a jó fröccs

A város zajtérképét, illetve a közlekedési zajossági méréseket alapul lehetett volna venni a zajosság vizsgálata során, de a jelentésben, helyette ex katedra kijelentik inkább, hogy a város zajterhelése alacsony. (Ez bizonyára sok olyan embernek szívbe maró, aki zajban éli mindennapjait a városban, mert sajnos van ilyen a közutak mentén. Az elmúlt hetekben pont egy deákvári képviselő kezdett el ezzel foglalkozni a lakosság panaszai alapján.)

A zajosság problémáitól egy lépés a közlekedés, amivel a jelentés szintén csak úgy szőr mentén foglalkozott. Mindenesetre itt is leírják azt, hogy „Vác város általános közlekedési terhelése az elkerülő útnak köszönhetően nem magas.” Igaz, hogy ezt sem forgalomszámlálási, sem egyéb adatokkal nem támasztják alá. Nem is lehet tudni, hogy mikor és kitől származik ez a magabiztos megállapítás, mert igaz, hogy a kilencvenes években megépült az elkerülő út, de azt követően, már 10 év múlva a felbővítésének igényéről beszéltek, és konstatálták, hogy a közlekedési eszközök mennyisége ekkorra megötszöröződött és a helyzet tarthatatlan ismét a város útjain. Később amikor az útdíjakat is bevezették, onnantól sokan ismét a városon átvezető közlekedést választották. Évek óta reggel és délután totális dugó alakul ki a város déli részén, és a közlekedési csomópontokban. Az anyag említést sem ejt a deákvári tranzit útvonalakról és a városi közlekedést biztosító utak állapotáról.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Nagy érdeklődés mellet indult el ismét a szlovák nyelvtanfolyam

A helyi jelentőségű védett természetvédelmi területeinkről is szó esik, ahol hellyel-közzel jól vannak felsorolva a védett területeink és természetvédelmi kezelőik, de arról szó sem esik, hogy a város, mint elsőfokú természetvédelmi hatóság mit tett annak érdekében, hogy ezek a területek a dokumentumokban meghatározott kezelési terv alapján legyenek fenntartva. Érdemes most megnézni a Rádi úti vadgesztenyefasort, mert évek múlva, már csak kiszáradt csonkokkal találkozhatunk, ha nem változik a hozzáállás. A jelentést olvasva egy generális megoldást látok mely mindenre „is” használható, ami a jelentésből kitűnik, ami nem más, mint a fásítási lehetőségek, melyek a szerzők szerint mindenre adhatnak megoldást. Erre példa, az energiafelhasználás kérdése, mely szerint „a városkép elcsúfítása, a zajkibocsátás, a magas energiafelhasználás megakadályozására jelentős fásítási program javasolt nagylombú és gyorsan növő fákkal.” Én is sok fát ültettem és tisztában vagyok azzal, hogy a fáknak milyen nagy jelentősége van. Tudom, hogy otthont ad az élővilág számos képviselőjének, árnyas és esztétikus, de lehet, hogy egy ilyen jelentésben a polgárok arra is kíváncsiak lettek volna, hogy a faültetés mellett milyen lehetőségeik vannak otthonaik optimális energiaellátása, szigetelése alternatív energiafelhasználása terén.

Látnunk kell, hogy a faültetés nem mindenható, mert igaz, hogy megköti a levegőszennyezőket, vagy csillapítja a zajt, de a jelenlegi problémák ettől bonyolultabbak, ennél akutabbak. Ezeket a megoldásokat nem biztos, hogy egy faültetési akciótól, hanem inkább egy mérésekkel és szakmailag alátámasztott környezetvédelmi jelentéstől várnánk. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments