Idővándor: történelmi korokba röpít vissza a vácrátóti könyv szerzője
Váradi Anna, vácrátóti pedagógus számára fontos, hogy a mai gyerekeket és fiatalokat kizökkentse a modern világ hálójából, az elektronikus eszközök rabságából. Három fiát is arra neveli, hogy ismerjék meg a történelmet, kedveljék meg az olvasást, és ne használják feleslegesen a digitális eszközöket. Ezért egy négy részes regénysorozatba kezdett: minden könyv két utazást mesél el. A könyv megvásárlásával a teljes bevétel a Böjte Csaba által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítványt támogathatjuk. A frissen megjelent első könyvben a főszereplők mindkét esetben a 9. századba jutnak el. Egyszer a honfoglalás megelőző évekbe, Etelközbe, másodszor pedig a Latorca partjára, húsz évvel később, a honfoglalás után.
A második könyv központi témája a környezetszennyezés. A jövőbe utaznak a szereplők, majd a török kori szigligeti várba. A harmadik az 1848-49-es szabadságharc alatt játszódik, Görgey Artúr feldunai hadtestének kalandos, emberpróbáló hőstetteit meséli el. Míg a negyedik két párhuzamos idősíkba kalauzolja el az olvasót. Sopron a 17. század végén, az utolsó boszorkányüldözés korában, majd az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés és a Rongyos Gárda története elevenedik meg.
Mi motiválta a könyv megírásában?
A könyv megírásához az inspirációt több tényező adta. Mindig is érdekelte a történelem, gyerekkora óta régésznek készült. S bár mégsem régészként tevékenykedik, a múlt iránti kíváncsiság még mindig ott él benne.
„A regény megírásában saját gyermekeim érdeklődése inspirált. Szerettem volna nekik úgy mesélni a történelmünkről, hogy az az ő számukra izgalmas és egyben érthető is legyen. Ezért találtam rá az időutazásos keretre. A regénysorozatot átszövi az időutazás. 21. századi fiatalok jutnak vissza múltbeli színterekre. Első két részben még gyerekek, a harmadik, negyedik részben már felnőttek. Igyekeztem kevéssé ismert helyszíneket, szereplőket felsorakoztatni. A regény nyelvezete is modern, és a szereplők is tipikus mai fiatalok. A múltbeli történések mellett a jelenkor problémái is fókuszba kerülnek (virtuális világ rabsága, a gyermek igazi szükségleteit mellőző, tárgyakkal elhalmozó nevelés, környezetszennyezés). Célom, hogy modern stílusban klasszikus értékeket közvetítsek. Tudom, hogy a mai fiatalok nem, vagy csak igen keveset olvasnak, de a történelmünket ismerni, a múlt hibáiból tanulni fontos dolog. Őseink mérhetetlen tudását, mely évszázadokig az élet szerves részét képezte, nem hagyhatjuk elveszni (gyógyfüvek ismeret, állattartás, ősi mesterségek). Hiszen csak az utóbbi néhány évtizedben gyorsult fel úgy a technikai fejlődés, hogy kezdjük elveszíteni a természet közeli életet, szimbiózisunkat a teremtett világgal, amit hosszú évszázadokig az emberek megéltek. Hiszen sokáig alig változott az egyszerű emberek élete. A múlt ismerete hozzátartozik az egészséges lélekhez, a gyerekek kíváncsiak. Olyan utat, csatornát kell hozzájuk találni, amin keresztül szólhatunk hozzájuk” – részletezte Váradi Anna.
Miért Déva, miért Böjte Csaba?
„Édesapám anyai ágon székely. Rokonaim a Székelyföldön, Parajdon, Korondon és Szovátán élnek. 13 évesen jártam először Erdélyben, ahol egyrészt letaglózott a szülőföld gyönyörű vonzása, másrészt viszont elkeserített a főleg Dél-Erdélyben tapasztalt mérhetetlen szegénység. Jól emlékszem, hogy zokogtam gyerekfejjel Vajdahunyad vára kapujában, hogy mi lett az én Tündérkertemből. Ma már persze sokkal jobb a helyzet, jelentősen javult az emberek életszínvonala, és ennek mérhetetlenül örülök” – kezdte a gyökerektől az írónő.
„Szüleim szociális érzékenysége meghatározta a gyermekkoromat. Családunkban gyakori vendégek voltak a kárpátaljai, dévai, csángó gyerekek, akik nálunk töltöttek egy-két hetet a hosszú nyárból, és akikkel nagyon jó barátságok szövődtek, szép emlékeket őrzök ezekről a nyarakról. Tehát gyerekként találkoztam először a dévai alapítvánnyal. Majd mikor már a pályaválasztás előtt álltam, részt vettem Böjte Csaba előadásán, melyben gyermekmentő munkájáról számolt be. Akkor épp régésznek készültem, a felvételire tanultam gőzerővel, és az ELTE-BTK olasz szakának hallgatója voltam. Ám Csaba testvér missziója eltérített a tudományos pályától. Ráébredtem, hogy én is gyerekeken akarok segíteni. Az előadását követően egy kedves barátnőmmel kiutaztam Dévára, és egy-két hetet ott töltöttünk Ez a rövid idő megerősítette bennem az elhatározásomat. Így jelentkeztem a Pető Intézetbe, ahol konduktor-tanítói szakon végeztem, később a gyógypedagógia szakot is elvégeztem Győrben. Csaba testvér munkája példaértékű. A szavai pedig felemelik az embert, arra ösztönzik, hogy akarjon, merjen változtatni az életén. Minden reggel futás közben meghallgatom az előző napi prédikációját, melyből mindig erőt meríthetek. Mikor megírtam a könyvet, fontosnak tartottam, hogy egy olyan személy ajánlása is belekerüljön, akit nagyra tartok. Az első, aki eszembe jutott, Böjte Csaba volt. És ő nagylelkűen elvállalta, hogy ajánlást ír a könyvemhez. Ezek után nem volt kérdés, hogy a könyvek árából befolyt pénzösszeggel régi álmomat fogom valóra váltani: a dévai gyerekeket szeretném anyagilag támogatni.”
Május utolsó hétvégéjén sikerült eljutniuk Dévára az ajándékba szánt könyvekkel, ahol a könyvbemutatót is megtarthatta a csillogó szemű gyermekközönségnek. A könyvbemutató fergeteges táncházba torkollt.
„Jó látni, hogy ezeknek a mélyről jövő gyerekeknek még igazi örömöt okoz egy-egy csoki, hogy éhezik az ölelést, a jó szót, és hogy nincsenek elkényeztetve, hanem hálásak mindenért, amit kapnak, legyen az csupán egy apróság.”
Böjte Csaba ajánlója
Nagy tisztelettel ajánlom Váradi Anna évszázadokat átívelő, mégis modern hangvételű munkáját. A múltból erőt meríteni, annak hibáiból tanulni, bölcs dolog. Tisztán látni, hogy összefogásból, becsületes, szorgalmas munkából hogy virágzik fel évtizedekre drága szülőföldünk, a Kárpát-medence, s ugyanakkor látni azt is, hogy a széthúzás mennyi fájdalmat okoz, és hogy teszi tönkre a mi drága hazánkat. Igazából mindig minden, mindennel összefügg. E könyv célja, hogy ezeket a búvó patakként, a történelem hatalmas sziklái között eltűnő és megjelenő kapcsolatokat, összefüggéseket feltárja, bemutassa. Érdemes manapság Anna ezen értékes könyvét lapozgatni, mert fehéren, feketén láthatóvá válik, hogy a jó, bátor, hősies tettek, akárcsak a bűnös árulások, gyáva meghunyászkodások, nemtörődöm közömbösségek mindig megtermik a maguk gyümölcsét. Az elvetett mag a múltban is és ma is megsokasodik, az elvetett mag természete szerint. Számomra e könyv olvasása nemcsak múltunk érdekfeszítő bebarangolását jelenti, hanem a holnap építéséhez is erőt, muníciót jelent.
„Ez a könyv beszippant, elvarázsol…”
„Csodás, izgalmas kalandos utazás gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.”
„Ennyire izgalmas könyvet még életemben nem olvastam!”
„Állandóan olvastam éjjel-nappal. Ez a kedvenc könyvem!”
„A regény olvasása közben csak arra tudtam gondolni, milyen kár, hogy nem a végtelenségig tart.”
A linkre kattintva meghallgatható három részlet a könyvből: http://bit.ly/idővándor_videók