Hatalmas érdeklődés fogadta a Vácra látogató hadihajót

Július 22-én délelőtt hatalmas érdeklődés övezte a nándorfehérvári diadal 565. évfordulójának alkalmával Vácra látogató hadihajót. Már a délre meghirdetett megemlékezést megelőzően is kisebb tömeg alakult ki a Liszt Ferenc sétányon, ahol rengeteg kisgyerek izgatottan várta szüleik kíséretében, hogy felléphessenek a hajó fedélzetére és a segítőkész katonák asszisztálásával körülnézhessenek rajta.

Általános és középiskolai tanulmányai során számos történelmi eseménnyel és korszakkal találkozik az ember, amikor éppen Magyarország történelmét ecsetelik neki a táblánál. Ezek közül, ha még nem is áll a szívéhez a legközelebb a történelemóra, néhány nagyobb jelentőségű évszám, fogalom vagy éppen konkrét csata megragad az emlékezetében. Az 1456-os nándorfehérvári diadal talán az egyik ilyen közkedvelt példa, a legtöbbeknek könnyen felvillanhat a korszak nagy hadvezérének, a „törökverő” Hunyadi Jánosnak a neve, aki még életében utoljára megfékezte az oszmán térnyerést Európában. Ezért is tarthatták fontosnak, hogy a híres ütközet 565. évfordulóján tartsanak egy kis megemlékezést, amit Vácon a Dunaújváros nevű aknamentesítő hadihajónak a megtekintése mellett tehettek meg a kilátogató helyiek.

A megemlékezésen felszólaló Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője is lényegében erre építve fogalmazta meg gondolatait. Elmondása szerint „A nándorfehérvári diadal azon kevés csaták közé tartozik, amit mindenki ismer és egy győztes csata […] a török korból, más időszakból is sokszor csak a vesztes csatákat ismerjük pedig, ha a magyar történelem vesztes csatákkal lenne tele akkor a magyarság már évszázadokkal ezelőtt eltűnt volna a Kárpát-medencéből. Márpedig 1100 éve itt vagyunk.”

Majd az ország sikereire felhívva a figyelmet úgy zárta beszédét, hogy minden nap, amikor délben megkondulnak a harangok az pontosan a magyarok dicsőségét, szabadságharcát, küzdelmét jelzi a keresztény Európa megvédéséért. „Diadal tehát nem csak az 565 évvel ezelőtti nándorfehérvári diadal, hanem diadal az is, hogy 1100 év alatt oly sok viszontagság közepette, oly sok birodalomnak a legyűrési kísérletei közepette, oly sok katonai támadás közepette, de mi magyarok maradtunk a Kárpát-medence vezető nemzete.”

A rövid megemlékezést követően pedig folytatódhatott a vízi jármű körbejárása. Be lehetett ülni a hajó fegyverzetéül szolgáló hajóágyúkba, illetve be lehetett tekinteni a különböző helységekbe is. Mindezeknek a Vác Civitas Szimfonikus Zenekar szolgáltatta a zenei aláfestését, akik katonai, illetve népi dalokat játszottak. ♦