Kárpátaljaiak váci találkozója

Kárpátalja nemcsak földrajzi egységet jelent, hanem életformát, sajátos kultúrát is. Az itt élő népek együttélése egy sajátos helyzetet alakított ki a történelem során. Ezen a tájon élt emberek mi minden mentek át, a több évszázados történelmi múltra, vagy éppen a XX. századra visszatekintve. Németh Adél: Kárpátalja (1991); Botlik József- Dupka György: Ez hát a hon… (1991) című munkái is sok mindenre rámutatnak.

A Váci Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat évek óta szervezi a város és környékén élő kárpátaljaiak találkozóját. Könnyed, baráti hangulat uralja mindig az összejöveteleiket és a ruszin recept szerint készített gasztronómiai ínyencségek is mindig hozzájárultak a találkozóik sikeréhez. 2010-ben volt az első, azóta minden évben, kivéve a tavalyit, mikor járvány miatt nem tudtak összejönni.

  1. július 2-án megtartott találkozón Ilykó Andrea elnökasszony hangsúlyozta:
  • Az örök nosztalgia és összetartozás érzése, a kultúra minőségének hirdetésével léptünk a váci találkozók 10-évébe. Ez a tény egy rövid összegzést érdemel:
OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Az autizmus világnapján helyezz kék papírvirágot az ablakba!

Mind gondosan, részletre kiterjedően előkészített találkozók voltak. A programokat vezető vendégek között jelen voltak: Ifj. Bródy András, Kárpátalja volt miniszterelnökének fia, aki festőművész, nyelvész (sajnos nemrég veszítettük el), Kutlán András, a Kárpátaljai Szövetség alapítója, Farkas Sándor zongoraművész, Jendrikné Magdi néni, Boniszlávszki Tibor, zeneszerző (már ő sincs közöttünk), Hajdu Márta filmrendező és Kenyeres Oszkár a „Hazajárók” szerkesztője, a hit- és politikai élet képviselői, vállalkozók, művészek sokasága.

A vendégmeghívásokon túl, nagyon nagy gondot fordítottunk arra, hogy a találkozók tartalmában is mindig magas színvonalon maradjanak. Minőségileg olyan emberek élete és életműve került megbeszélésre, napirendre, tájékoztatásra, akiknek a XX. századi művészet és a ruszin- magyar együttélés volt az életközege.

Mindannyian emlékszünk arra a korszakra, amikor Kárpátalján a humán kultúra „átprogramozása” zajlott, az 1950-60-70-80-as években. A nemzetiségi identitás, kultúra és a vallási értékek tiltott témának számított. De nem tudták megakadályozni, hogy hagyományaink, szokásain, művészetünk feledésre ítéltessenek.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Vasúti átjáró sorompójának hibája

A későbbiekben az utódok vették át ezt a missziós, nemzeti kultúrát védő, őrző feladatot.

A ruszin önkormányzatunk a ruszin-magyar kiadványok sokaságának felelős- és művészeti kiadója, a Pannon Világ időszaki lap, a ruszin-magyar együttélés, történelmi-kulturális kiadója és szerkesztője, a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület egyik alapítója, a ruszin képzőművészeti gyűjtemény szorgalmazója, továbbá a kárpátaljai művészek menedzselése, képzőművészeti táborok szervezése és még sokáig sorolhatnám a tevékenységi területeket.

Az önkéntesek is segítik a munkánkat, akik belülről ismerik a ruszin-magyar együttélés minden részletét, kultúráját, történelmét is beleértve. Legégetőbb problémáit, törekvéseit is. Talán ma, a tömegdemokrácia és a tömegmédia korában, a megtépázott nemzeti identitás korában, még nagyobb szükség van e tevékenységre. Nemzeti sorskérdésekben ma is a felelős emberektől várnak útmutatást.

Ezért dolgozunk annyian odaadóan, vetítjük a kiváló dokumentumfilmeket, írunk, tudósítunk, szervezünk könyvbemutatókat, összegezzük művészeti tevékenységünket, örömmel és büszkeséggel fogadjuk a „Hazajáró” képviselőit, hallgatjuk és nézzük szép beszámolóit, hogy egy közössége ne „veszítse el a lelkét, szellemét…”. Mert: „Ha egy közösség elveszíti a lelkét, ízlését és öntudatát, prédává válik az erősebb számára!”

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  „Tavaszi szél vizet áraszt…”

Együttműködésünkért és a kárpátaljaiak összetartozásáért küzdünk. Kultúránk minőségének érvényesülését hirdetjük – ez a mi elérendő célunk, a „munkatervünk”! ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments