Országszerte egyre több városban láthatóak a jelenleg Vácon élő Kolodko Mihály – aki magát gerillaszobrásznak tartja – köztéri szobrai. A művész jellegzetes stílusú apró szobrai igen népszerűek. Külön varázsa a témának, hogy a szobrok megjelenését nem előzi meg hírverés, nincs szoboravatás pátoszos hangú beszédekkel. Hanem egyszer csak ott vannak, ahova az alkotó megálmodta őket. Tudvalévő, hogy a váci alkotásokat a város gazdag történelme ihlette. A Kőkapunál Mária Terézia alakja tűnt fel. A vasútállomáson Petőfi Sándor Anyám tyúkja című híres verse jut eszünkbe, hiszen Morzsa kutya és a tyúkanyó alakjai láthatóak. Köztudott, hogy Petőfi 1848. február havában Vácon írta a verset. Aztán van a főtér, amely az ország egyetlen háromszög alaprajzú barokk főtere. Itt, egészen pontosan a Pannónia-ház előtt pedig Sajdik Ferenc munkássága előtt tiszteleg a művész a Csúzli című alkotásával. Itt a szobor alapzata szintén háromszögű. Mindhárom váci alkotás süttői mészkőn kapott helyet, ami nem véletlen: már a 15. században a kor mesterei is óriási lehetőséget láttak ebben az anyagban. A reneszánsz építészet szakemberei pompás palotákat, kastélyokat, és persze csodás szobrokat alkottak a süttői mészkőből, amely időtálló, jól megmunkálható. Ma is igen népszerű a szobrászok, építészek körében.
Kérdésemre, miszerint miért épp ez a három miniszobor témája ihlette meg a művészt, Kolodko Mihály elmondta, hogy amikor még nem éltek Vácon, egy kirándulás alkalmával látogatták meg a váci látványosságokat, így a diadalívet is, vagy ahogy legtöbben hívjuk, a Kőkaput. Az 1764-ben épült diadalív ugye Mária Terézia tiszteletére épült Isidore Canevale tervei alapján. Az anekdota szerint két hét alatt készült el és a királynő a fogadásakor nem mert áthaladni alatta. Ezt a legendát Kolodko Mihály is olvasta, nagyon érdekesnek találta, és akkor elhatározta, hogy szükség van még valami szoborra, ami emlékeztet erre a legendára. Néhány hónap alatt el is készült a bronzszobor és a helyére került. A vasútállomáson található következő miniszoborról is faggattam az Ungváron született, de anyai ágon magyar származású szobrászművészt. Megtudtam, hogy amikor már Vácon éltek a családjával és a lánya az iskolában épp Petőfi Sándor Anyám tyúkja című versét tanulta, a szobrászművész apukát nagyon megfogta a népies költemény. Pontosabban részben a vers és részben az, hogy Petőfi ezt a művét Vácon írta 1848 februárjában. És hogy miért a vasútállomás? Petőfi ott volt 1846-ban az első vonaton, ami a Budapest és Vác közötti pályán közlekedett. Nemkülönben fontos érv volt még a vasútállomás mellett, hogy mint azt tudjuk, rengetegen megfordulnak ezen a városrészen a vonatközlekedésnek köszönhetően. A harmadik váci Kolodko-miniszobrot Sajdik Ferenc életműve ihlette. A főtéren található Pannónia-háznál található. A szobrászművész kifejtette, hogy már gyerekkorában nagyon kedvelte a Kossuth-díjas magyar grafikus és karikaturista alkotásait, rajzfilmfiguráit. Elhatározta, hogy készít ennek kapcsán is egy apró bronzszobrot. Felvette a kapcsolatot magával Sajdik Ferenccel, aki örült az ötletnek. Több terv is készült, végül a Csúzli című alkotás mellett döntöttek. Nemes cél a váci miniszobrok kapcsán, hogy ha a Kolodko-rajongók (mert ilyenek is vannak, akik túrákat szerveznek az apró szobrok felkutatására) meg szeretnék tekinteni az apró remekműveket, be kell járniuk a város olyan részeit, ahol egyéb más nevezetességeket, történelmi emlékeket is megismerhetnek. Nem beszélve a remek éttermek, kávézók nyújtotta lehetőségekről.
A váci miniszobrokhoz hasonló, jellegzetes stílusú, több hónapig készülő figurák számos nagyvárosban megtalálhatóak és igen népszerűek. Ungváron, Budapesten, Veszprémben, Sopronban és most már Vácon is láthatóak. Sokan teszik fel magukban a kérdést, hogy honnan jött a miniszobrok ötlete? Onnan, hogy a szobrászok, ha egy alkotást megterveznek, akkor először azt egy kisméretű példányban készítik el először. Kolodko Mihály annak idején több ilyen tervet is készített, de nem talált finanszírozót a nagyméretű szobrok elkészítéséhez. Így hát a mini szobrokat, mondjuk így: véglegesítette. Nem kis sikerrel. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy például némelyiket többször is ellopták. Így például Mekk Elek szobrát újra el kellett készíteni, és immár Mekk Elek 2.0 néven éli gerillaszobor életét. Miért nevezzük ezeket gerillaszobroknak? Azért mert legtöbbször engedély nélkül kerülnek ki közterekre, nincsenek ünnepélyes szoboravatások. Igazán kidolgozott szabályozások sincsenek ilyen méretű szobrok elhelyezésére, mert például nem igényelnek különösebb méretű teret.
Mi sem mutatja jobban a Kolodko miniszobor-univerzum sikerét, hogy amikor kikerül egy alkotás valahová, persze titokban, az internetes közösségi oldalakon a rajongók (mert Kolodko Mihály miniszobrainak bizony komoly rajongótábora van) azonnal felpezsdülnek, és azon kezdenek versengeni, hogy ki találja meg először, hol a pontos helyszín. És persze, hogy a figura mit is ábrázolhat, mi lehet az üzenete. ♦