A koronavírus-járvány előtti szinten a lakossági fizetőképesség

A második negyedév végére már koronavírus-válság előtti szintre állt vissza a lakosság fizetőképessége az Intrum és a GKI jelentése szerint. A fizetőképesség javulásához jelentősen hozzájárult a hitelmoratórium is, ami hosszú távon kockázatot is jelenthet.

Az Intrum és a GKI legújabb negyedéves lakossági fizetőképességi indexe alapján az elmúlt félévben gyorsan javult a magyar háztartások pénzügyi helyzete. A jövedelmeket, megtakarításokat, adósságokat és más mutatókat egyesítő mérőszám 2021 második negyedévében átlagosan 47 pont volt, ami éppen elmarad a pandémia előtti két negyedév átlagától.

Negyedéves összehasonlításban a fizetőképességi index 20 százalékkal növekedett, hiszen az idei első negyedév pontszáma 39 volt. Amennyiben éves viszonylatban, 2020 második negyedévéhez képest vizsgáljuk – ez az időszak volt a pandémia által okozott recesszió csúcsa – az index legfrissebb értékeit, úgy a javulás már több, mint 64 százalék.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Laller Racing - Sárisápon jótékonykodott a csapat

A második negyedéven belül is növekedő tendenciát mutatott a fizetőképesség: áprilisban 42,2, májusban 46,9, júniusban pedig 51,6 ponton állt az Intrum-GKI indexének értéke. Az idei júniusi érték már magasabb, mint a koronavírus-járvány előtti utolsó, 2019 júniusi index.

„A fizetőképesség javulása a világgazdaság újraindulását követi a járvány után. Magyarországon kifejezetten a regionális gazdasági lehetőségek a magyar exportot segítő fellendülése, valamint a szolgáltató szektor, a turizmus, kiskereskedelem, személyi szolgáltatások újjáéledése javítja a lakosság pénzügyi helyzetét” – mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és fejlesztési igazgatója.

Deszpot Károly elmondta azt is: a lakossági fizetőképesség további emelkedését három tényező akadályozhatja. Az első ezek közül a fogyasztói árak növekedése. „2021 közepére a fogyasztói árindex évtizedes csúcs közelébe ért. Ebben szerepe volt a világpiaci olaj- és más nyersanyagárak gyors emelkedésének, a nyitás következtében emelkedő importáraknak, a forint gyengülésének, a gyors hazai bérkiáramlásnak, valamint a laza költségvetési politikának is. A jegybank áprilistól már megkezdte a korrekciót a monetáris politika szigorításával, de eközben új, rendkívül olcsó lakáshitelt is bevezetett. További intézkedések nélkül így az év végéig magas maradhat az infláció szintje.”

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Ne dőljünk be az online csalóknak!

Hosszabb távon jelenthet fizetőképességi kockázatot a hitelmoratórium lejárata: a GKI felmérése szerint a teljes magyar háztartási hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá, amennyiben jövőre újraindul az összes törlesztés. Ez akkora hitelállományt jelent, hogy az egész nemzetgazdaságra hatással lehet, ha a döntéshozók nem készülnek fel időben a kockázatok kezelésére.

A két tényező mellett továbbra is világszerte kockázatot jelentenek a koronavírus új változatai, és az esetleges újabb lezárások – bár valószínűleg olyan károkat már nem okoz a járvány, mint 2020-ban, még a következő évben is alapvetően a járványhelyzet határozhatja meg a magyar és a nemzetközi gazdaság folyamatait.

A magyar gazdaság negyedéves teljesítményére ezzel együtt már következtethetünk a fizetőképességi indexből. A GDP értéke általában követi a fizetőképességi index ívét; az idei év első felében, az előző negyedévhez viszonyított növekedés 2 százalék volt, a második negyedévben ennél magasabb lehet az IFI-ből kiindulva.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Ne dőljünk be az online csalóknak!

Éves szinten az EU 5 százalékos GDP-növekedést jelez előre Magyarországon. Az IFI alapján, optimista forgatókönyv esetén ennél magasabb, 7 százalékos lehet a növekedés, amennyiben nem szól közbe valamilyen váratlan esemény, például egy súlyosabb járványhullám. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments