Mi történik a magyar kenyérrel?

A növekvő alapanyagárak és munkaerőhiány sújtja a sütőipart, a másik oldalon viszont a minőségi termékekre nyitott fogyasztók jelenthetnek kiutat az ágazat számára. A kézművesek és a multik kereszttüzében a közepes méretű vállalkozások kritikus helyzetbe kerültek, és azoknak a fogyasztóknak is egyre inkább a zsebükbe kell nyúlniuk a pékáruért, akik nem lelkesednek a minőségi termékek iránt – írja az agrarszektor.hu.

Ahogy szinte minden terméké, a kenyér ára is nagyot emelkedett az elmúlt időszakban. A 2020-as év elején 325 forintos fehér kenyér év végére már 373 forint volt, most pedig (2021-ben) 393 forintba kerül. A félbarna 2020. január és 2021. június között 300-ról 348 forintra emelkedett a KSH adatai szerint.

Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének alelnökének elmondása szerint 6 tonnás termésátlag van az országban, ami rekordnak számít, és a gabona minősége sem rossz. Az ár részben azért emelkedett meg, mert a termelők visszatartják a búzát, és megvárják, amíg magasabb összegért tudják eladni. Emiatt nagyon kevés olyan gabona van a piacon. A kialakult keresleti piac pedig – a nagy termés ellenére – megemeli a búza árát. Illetve Magyarországon a takarmányosok is hozzájárultak az ár növekedéshez, mivel a rossz kukoricatermés kompenzációjaként elkezdtek jó minőségű búzát vásárolni a termékeikhez. Ezt a malomiparnál magasabb áron tették, így kialakult egy vásárlási verseny a két szektor között.

Már a szezon elején a valaha mért legmagasabb induló ár volt: 60-62 forintba került a búza kilója, majd egy pár hét alatt rákúszott erre még 10%. Az pedig, hogy a dráguló búza a takarmányárakba is beépül, az egyben azt is jelenti, hogy az élelmiszeriparnak is le kell követnie, vagyis más területeken (hús, tej) is drágulás várható. Ezt erősítette meg Raskó György agrárközgazdász is, akit az Agrárszektor az élelmiszerárak drágulásáról és annak várható következményeiről kérdeztek

Van még egy tényező, ami emeli az árakat. Markovics Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. árupiaci szakértője kifejtette, hogy a világon mindenhol jelentős problémák vannak a terméssel, a legfrissebb előrejelzések szerint jóval kevesebb lehet a betakarított búza mennyisége az aratás végeztével, mint amire előzőleg a piaci szereplők számítottak, a világban előforduló természeti anomáliák miatt. A szakember kiemelte, hogy Magyarország minden évben jóval több búzát termel, mint amit itthon fel tud használni, ez idén is így alakult, így az áru jelentős része külföldre megy, az exportárak pedig nagyban befolyásolják az itthoni piacot is. Nyugat-Európában is igény lesz a jó minőségű magyar búzára, és ez a hazai árakat is feljebb tolja – tette hozzá Markovics Zsolt.

A pandémia ezt az ágazatot is átformálta

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke beszélt arról, hogy tavaly tavasszal a felvásárlási láz a pékségeket is elérte, nagyon megugrott a kenyér iránti kereslet, de ez aztán pár nap alatt csendesedett. A kijárási korlátozások miatt a finompékáru és a szendvicsek forgalma esett jelentősen, valamint az emberek szívesebben intézték a bevásárlásaikat nagyáruházakban, ahol egy helyen, gyorsan meg tudtak venni mindent. Az alapanyag-ellátásban itt nem volt elakadás, a mindennapi életben érzékelhető riadalom viszont a szakmai berkekbe is beszivárgott. Sok pék irreálisan nagy készleteket halmozott fel az alapanyagokból, ahogyan azt a többi ember is tette saját otthonában.

A többi ágazat leálló gyáraival szemben a sütőiparban a pandémia alatt is folyamatosan folyt a termelés, így rengeteg ember visszatért a területre a koronavírus előtti munkájából. Ezeket a dolgozókat viszont nem tudják sokáig megtartani, mert itt az éjszakai-hajnali munka és a hatnapos munkahét teljesen átlagosnak számít, ami nem túl vonzó. Azok a munkavállalók, akiknek külföldön megszűnt a járvány alatt a munkájuk és hazajöttek, amint enyhültek a korlátozások, elhagyták a hazai munkahelyeket és visszamentek külföldre dolgozni.

Septe József kiemelte, hogy az ágazat mostanra ért el újból oda, hogy a munkaerőhiány jelentősen sújtja a vállalkozásokat, néhány esetben már a működést veszélyeztetve. Erre jelenthet megoldást a nagymértékű gépesítés és a hűtés, a késleltetett kelesztés, ami megszüntetheti a hétvégi és a hajnali műszakokat is, javítva ezzel az ágazat jelenlegi helyzetét. A munkaszervezés változtatásainak a koronavírus-járvány adott új lendületet: elkülönítették a műszakokat, szűkítették a termékpalettát és átszervezték a gyártást.

Változóban a fogyasztói szokások

A vásárlói preferenciák már jó ideje elmozdultak a tömegtermeléstől a kisipari termékek felé, a koronavírus-járvány pedig csak fokozta ezt. Mivel mindenki otthon volt és nem voltak program- vagy utazási lehetőségek, az ételekkel tudták feldobni az emberek a monoton hétköznapokat. Emiatt a kis pékségek egyre nagyobb teret hódítanak, bár csak a piac 10-15%-át teszik ki. A marketingjüket a kovásszal készült kenyérre és a természetes alapanyagokra, illetve az egyedi termékekre alapozzák, amit egy kialakult vásárlói réteg keres. A minőséget hajlandóak megfizetni az emberek, így jóval magasabb árakon tudnak dolgozni, mint a többi vállalkozás.

A multinacionális kereskedelmi láncok ezzel szemben alacsony árakkal és nagy mennyiségű termeléssel tartják magukat a piacon. Ezek a cégek többnyire külföldről hozzák be az alapanyagokat vagy a félkész árukat, amiket aztán itthon kisütnek. Ezzel nemcsak lenyomják az árakat, de a külföldről érkező termékek miatt a magyar kereskedőktől és pékségektől veszik el a profitot, miközben centralizálják a sütőipart.

A két tűz között (kézművesek és multik) pedig ott vannak a közepes méretű pékségek, akiknek lassan nem jut piaci rés a változások miatt. A közepes méretű vállalkozásoknak nagyon el kell gondolkodniuk, hogy hova pozícionálják magukat, milyen utat választanak a további működéshez, fejlődéshez, fennmaradáshoz. ♦