Aranybányát nyithatnak a Börzsönyben

A Világgazdaság úgy tudja, ismét nemesfémbánya nyílhat a Börzsönyben. Ezt a szándékot a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft fogalmazta meg, és számításait már tavaly október végén elküldte a Magyar Bányászati és Földteni Szolgálathoz, amelyet egyben arra kért, hogy végezze el a koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot – írja a forbes.hu.

Már korábban is működött itt bánya, bejáratát a hetvenes évek végén robbantották be, de akkor nem tudott gazdaságosan működni. Most azonban egy cég mégis úgy döntött, hogy újra élesztené ezt a projektet és a tervek szerint Nagyirtás és Rózsahegy kutatási zónában újból bányászni kezdenének egy 44,23 négyzetkilométeres területen. A felszín alatti lelőhelyek elsősorban a Márianosztra–Kóspallag–Nagybörzsöny háromszögben találhatóak, amely azonban a Natura 2000 által szigorúan védett, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területe alatt húzódik, tehát ásatási céllal nem lehet belépni. Mindezt figyelembe véve a vállalat az ide vezető lejt aknákat Márianosztra, másodsorban Nagybörzsöny, alternatív lehetőségként pedig Kóspallag önkormányzati területéről indított lejtaknákkal közelítené meg.

„Sehol a világon nincs olyan dúsulás, mint a Börzsönyben, ráadásul mindez a földfelszíntől csupán 65 méterre található, illetve a legmélyebb pontja sincs 105 méternél mélyebben, ami egy igen kezelhető dolog” – emelte ki az InfoRádióban Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft ügyvezető igazgatója, Varga István.

A nemesfémvagyon lehetséges mennyiségét illetően az igazgató kifejtette: az auditálást egy kanadai cég végezte, amely szerint a három bányatest közül a Rózsabányában nagyjából 50-60 gramm per tonna az aranydúsulás, ami már igen jónak számít, míg a Nagyirtáspusztán történt mélyfúrás 250-500 gramm per tonnáig jelzett.

Azonban aggályok is felmerülnek a munkálatokkal kapcsolatban. Egy áprilisi elemzés a terület felmérése kapcsán megfogalmazott némi aggályt. A nagyirtáspusztai vagyonszámítást számolási hibásnak nevezte, és hiányolta az érces zónák térfogati paramétereinek forrását, Rózsabánya esetében pedig azt nehezményezte, hogy a kérelem nem tartalmazta a vagyonszámítás bemenő adatait.

Ettől még lehet a Világgazdaság szerint is ígéretes a terület, amelyen a késő Árpád-kor óta termeltek ki nemesfémet, számos geológiai és geofizikai kutatás zajlott már itt. (Forrás: forbes.hu, penzcentrum.hu) ♦