Meglepetés fogadást szerveztek Szőllősi István részére

Szeptember 13-án a Vanyek Béla Sportcentrumban ünnepi hangulatú meglepetés fogadást szerveztek a Tokióból hazatérő paralimpikon, Szőllősi István részére. Az eseményen összegyűltek a sportoló társai, korábbi edzői, családtagjai és a Váci Reménység Egyesület képviselete, hogy közösen megünnepeljék növendékük sikerét. 

A váci sportélet szempontjából rendkívül izgalmas és felemelő volt idén nyáron az olimpiai időszak, hiszen kis városunkból kettő sportoló is kvalifikálta magát Tokióba. Az Olimpiai Játékokon Helembai Fanny, a Váci NKSE kézise vált olimpikonná a női kézilabda válogatottban, míg Szőllősi István a Paralimpián hozott a Váci Reménység Egyesületnek örömet és dicsőséget, míg városunkat és hazánkat képviselte a világ legjobbjai között.

Szőllősi a férfi súlylökők F20-as kategóriájában mutathatta meg magát, hogy aztán a szakadó esőben 13,59 méterrel az idei legjobbját érje el és végül az ötödik helyet szerezze meg élete első ötkarikás játékain. Nem meglepő tehát, hogy a neki itthonról szorító társai, edzői, tanárai és családtagjai nagy büszkeség és öröm közepette köszöntötték és szerveztek neki egy ünnepi hangulatú meglepetés fogadást szeptember 13-án a Vanyek Béla Sportcentrumban.

Így hétfőn este a hazaérkező paralimpikon legnagyobb meglepetésére és megilletődöttségére szép számban összegyűltek a meghívott vendégek, hogy meglepjék őt és néhány szép szóval, illetve emlékek felidézésével kifejezzék mennyire büszke és örömteli pillanat ez számukra is. Egészen a sportoló karrierjének a kezdeténél kezdték a visszaemlékezést, amikor korábbi tanárának Benkó Zsuzsannának olvasták fel a levelét.

„Én vissza tekintek a kezdetekre, 2002-re, a testnevelés órákra, az edzésekre, amikor ismerkedtél az atlétikával, amikor először kezedbe vetted a súlyt. Nagyon becsületesen elvégeztél minden feladatot, hallgattál a buzdításokra, mindig volt egy fajta alázat benned a sport iránt. Ezek a dolgok határozták meg további életed alakulását. […] Kívánom, hogy a továbbiakban is úgy viszonyulj a sportágadhoz, hogy minél többször és minél tovább lehessünk büszkék rád és mondhassuk, hogy igen, Pisti a mi tanítványunk volt” – fogalmazott a testnevelő, aki bár megjelenni nem tudott, de gratulációját mindenféleképpen továbbítani szerette volna.

Majd őt követte a hajdani váci sportoló Oroszi Zsuzsanna felszólalása, aki a magyar paralimpiai bizottság atlétikai szövetségi kapitányaként arra a rögös útra is visszaemlékezett, amin Szőllősinek végig kellett mennie Tokióig.

„Pistinek iszonyú nehéz volt ez a munka, mert neki két műszakos, rendes, nyolc órás munka mellett kellett felkészülnie. Hajnalba kel, mikor délelőttös, mert el kell még oda utaznia, ahol sportol és amikor megjön még mindig utaznia kell az edzés helyszínére. Aztán a másik héten pedig délután csinálja, csak akkor reggel felkel, megy az edzésre, az edzésről megy dolgozni és szinte éjfélkor kerül be az ágyba és reggel újra kelnie kell. Szóval, hogyha ezt valaki Pisti után csinálja, annak is ugyan úgy gratulálunk és megemelem a kalapom. Az elkövetkezendő feladatunk az lesz, hogy ezen változtatni kell” – osztotta meg gondolatait a kapitány, akihez még többen csatlakoztak személyesen vagy akár közvetett formában is. Például levélben küldte el gratulációját Marton Zsolt váci püspök, videó üzenetben jelentkezett be Rétvári Bence államtitkár, de köszönetet mondott Kovács Örs Levente is a Váci Reménység Egyesület elnöke, aki támogatásáról is biztosította az atlétát a jövőre nézve.

Végül az atlétika szakosztály képviseletében Szőllősi edzőjének, Magyari Zoltánnak az édesapja, Magyari József zárta a felszólalók sorát, aki egyben a nemrégen elhunyt Szikora Gyula, atlétaedzőre is emlékezett, hiszen többek között Vác új olimpikonjának az előre meneteléért, fejlődéséért is sokat tett.

„A nagy egyéniségek, személyiségek közé tartozik Szikora Gyula kolléga, aki egyedül tartotta nagyon sokáig életben itt Vácon az atlétika életet és küzdött azért, hogy épek és sérültek ott legyenek mindig a versenyeken. Mi büszkék vagyunk rá és Pistit úgy is engedtem egyébként ki, hogy „Küzdesz értünk és Gyula bácsiért!” És küzdött, mert esőben, bármiben odatette magát és az év legjobb eredményével tudott visszatérni” – zárta szavait az edző, majd egy rövid videó megtekintése után megkezdődött a közös ünneplés. ♦