Hiányzik egy vendéglő a váci vendéglátó helyiségek gyűjteményéből

„Lakások szociális alapon történő bérbeadása Vác, Galcsek utca 9 földszint”- közölte olvasóival a Váci Hírnök az önkormányzat ingyenes, hivatalos lapjának XVIII. évfolyama 2. száma hirdetési rovata, a 2017. februári számában. Turai János írása.

Ez az épület nem más, mint a volt Magyar Néphadsereg váci helyőrségének hajdani kommendáns hivatala, katonai rendészete és nőtlen tiszti szállójának épülete. A múltban Vác mindig is katonaváros volt, két laktanyájában többezer katona tartózkodott, többnyire híradósok. A rendszerváltozás után hosszú, maratoni tárgyalások eredményeként a város tulajdonába kerültek a laktanyák és a Galcsek utcai épület is, ahol szociális lakásokat fog építeni a város.

Évtizedeken keresztül sűrű homály fedte ennek az épületnek a történetét, a városi levéltárból, a múzeumból, de még a Magyar Honvédség hivatalos szervétől is nemleges válasz érkezett. Mivel ez az épület becslések szerint a XX. század közepe táján épülhetett, akkor vagy egy úgynevezett foghíjon, vagy egy másik épület lebontása helyén épült fel.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Az Ecseri lakodalmas magával ragadta a közönséget Vácon is

A sejtelmes rejtély addig tartott, amíg a 89 éves K. József volt váci lakossal találkoztam, aki elmondta, hogy az épület helyén egy földszintes vendéglő állott, Kovács vendéglő volt a neve. Fiatal korában barátaival odajártak tekézni, mert hogy hátul az udvaron egy nagy fedett tekepálya volt építve. Emlékezete szerint a tulajdonos család bent lakott a vendéglőben, elszeparáltan. Úgy emlékszik, a vendéglőben cigányzene is volt, és hajnalig  tartó táncmulatságok. A Kovács családnak két ága is volt, gazdagok voltak, hentesek, tűzifa kereskedők, vendéglősök, földbirtokosok. A vendéglőt 1952-53-ban bontották le, utána kezdték a jelenlegi épületet építeni.

A Magyar Néphadsereg az 1950-es évek elején azokban a városokban, ahol nagyobb létszámú haderő állomásozott, helyőrségi épületeket épített, közel a vasútállomásokhoz, lehetőleg a városközpontban. Ezekben az épületekben a katonai közigazgatás intézményeit, katonai rendészetet és nőtlen tiszti szállókat helyezték el.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Egy váci környezetvédelmi gyerekprogram, ami „egy volt a természettel”

Az lett a Kovács vendéglő szomorú sorsa, hogy a Rákosi rendszer legsötétebb korszakában szemet vetett rá a város kommunista vezetése, amely úgy tudott bosszút állni a dúsgazdag polgári családon, hogy egyszerűen lefoglalta az épületet. A családnak át kellett költöznie egy másik ingatlanába, ahol már önkényes beköltözők tartózkodtak. Abban az időben divat volt az önkényes ház- és lakásfoglalás, nem volt elég a deportált zsidók és a gazdag városi polgároktól elkobzott többszáz ingatlan.

Álljon itt egy emlék a szorgalmas polgári családról: Kovács József 1897-1975, felesége Kovács Józsefné született Szabó Margit, aki a zsidó polgári leányiskola tanulója volt, Kovács Magdolna 1923-1978, Kovács Valéria 1929-1995 és Szabó Kálmán, Szabó Margit öccse, akik a vendéglő tulajdonosai voltak, nem dolgoztattak másokkal, mégis kizsákmányolóknak bélyegezték őket. Máról holnapra odaveszett mindenük. Ennek a rablásnak nyoma sem maradt. Nem készültek hivatalos iratok, abban az időben így bántak el az adófizető polgárokkal, reklamáció esetén az internálást helyezték kilátásba, így aztán mindenki néma maradt örökre.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Fehér bot napi rendezvénnyel várják az érdeklődőket a művelődési központba

Hát ezért maradhatott ki Kovácsék vendéglője a váci vendéglátó egységek gyűjteményéből, remélem, hogy most már elfoglalhatja méltó helyét, piros betűkkel. ♦

14 napos próbaolvasás!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments