Garay-Nagy Norbert: A kijárat a bejárat

Október 18-án ünnepeljük a Magyar Festészet Napját. Ugyanazon a héten, csütörtökön nyílt meg a váci főtér emblematikus épületében, az úgynevezett kék házban, vagy a váciak által csak elefántos háznak nevezett épületben egy fontos kiállítás. Garay-Nagy Norbert festőművész „la sortie est l’entrée”, azaz „a kijárat a bejárat” című kiállítása. Ezzel a rendezvénnyel a művészet ismét teret nyert az épületben, a fentartók célja is ez: minél több művészeti eseményt befogadni, bemutatni, szervezni a neves épület falai közé. Lehetőséget adni a bemutatkozásra a helyi alkotóknak.

Mondhatnánk, indításnak nem rossz választás volt Garay-Nagy Norbert tárlata, hiszen ha lettek volna csillárok, azon is lógtak volna résztvevők. Október 21-én csordultig telt a kiállítás színtere. Nem is csoda, hiszen Norbert, a díjnyertes kortárs festőművész és művészeti stúdió vezető a váci művészetkedvelők körében is közismert és népszerű. Modern stílusú fotórealisztikus alkotások kerültek a falakra. A tízéves kora óta festő Norbert nem csak hazánkban népszerű. Ezt jól szemlélteti, hogy rengeteg képe, festménye van magánszemélyek gyűjteményében. Például a Vatikánban, Thaiföldön, Franciaországban, Svédországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Törökországban, Ausztriában, Spanyolországban, Németországban, Hollandiában és persze Magyarországon is. 10 rangos művészeti díjat kapott eddig, immár 17 egyéni, több mint 50 csoportos kiállítás, közgyűjteményekben is látható tíz alkotása. Hogy utóbbi kapcsán helyszíneket is írjak: Szokolya, Vác, Olaszország, Franciaország, USA. Mindezeket tudva, kijelenthetjük: korához képest kimagasló teljesítmény.

Tudható Garay-Nagy Norbertről, hogy általában olajfestményeket fest, de nagyon szeret pasztell technikával is alkotni. Készített már táblaképeket, monumentális falképeket, extra nagy méretű és formájú olajfestményeket, freskókat a falakra és a mennyezetre is. Utóbbiak kapcsán egy ismert munkája – a többek közt Prima Primissima Regionális díjas művésznek – a 2014 óta látható műve a váci városháza tanácstermének főfalán, a városvezetői pulpitus mögött. De térjünk vissza az elefántos kék házban rendezett kiállítás megnyitóra.

Koltai-Dietrich Gábor művelődésszervező köszöntötte a nagy számban megjelent közönséget.

Ahogy fogalmazott: „Egy éves szünet után kaptuk vissza ezt a kiállítótermet, rögtön olyan kiállítással nyitunk, ami már-már szimbolikus.” Röviden ismertette a Magyar Festészet Napjával kapcsolatos információkat. Például azért október 18-a, mert ekkor ünnepeljük Szent Lukács névnapját, aki évszázadok óta a festők védőszentje. A megnyitó színvonalát nagyban emelte egy alkalmi zenei formáció, akik impulzív, dinamikus improvizációs zenei műsort adtak elő. A két stílus, a zenei és a festmények nagyon jól támogatták egymást. A formáció tagjai Kiss Endi, a Hooligans együttesből dobokon, Noé Gergely billentyűs hangszeren, és Németh Attila basszusgitáros voltak.

A zenei blokk után Inotay Gergely alpolgármester vette át a szót, méltatta a kiállító művész munkásságát, díjait, eredményeit. Ahogy fogalmazott, sokszínű a kiállítási anyag, sok mindent mondanak el a képek a hiperrealizmustól kezdve, a kísérletező festészetig. Norbert minden alkotása megmutatja az alkotó egyediségét. És valóban. Garay-Nagy képei egyediek, egyik-másik szinte provokatív. Gondolatébresztő, sajátos művészi világ.

A megnyitó következő részében Kiss Endi zenész szólt néhány szót. (A Hooligans együttesről röviden: pop/rock zenei formáció, ezidáig 16 albummal büszkélkedhet, köztük számos arany-, és platinalemez, többtucatnyi videóklip, rengeteg slágerlistás dal). Tulajdonképpen ő nyitotta meg a kiállítást. Garay-Nagy Norbert festészetével kapcsolatban a dobos kiemelte, hogy abban mennyire fontosak és gyakran ábrázoltak a nők. Amikor megkapta a felkérést a kiállítás megnyitóra, megnézte a kiállított műveket, mindegyik nagyon megtetszett neki. Endi kiemelte a hölgyek iránti tiszteletét, szeretetét. Szerinte kevés olyan gyönyörű dolog van, amit a Teremtő „feltalált”, mint a nők. Kihangsúlyozta, hogy nők nélkül a társadalom sokkal kevesebb lenne. Az egyik közös pont tehát a két művész között a nők és persze az, hogy mindketten azt csinálhatják, abból élhetnek, amit szeretnek. Persze ehhez a nők (legyen az feleség, családanya, élettárs, pár) támogatása elengedhetetlen. Az általuk teremtett béke, boldogság, a biztonságos, mondjuk így: háttérország. A rendezvényt végül újabb zenei blokk zárta. A kiállítás november 21-ig látogatható. ♦