Már elkezdődött az új szennyvíztisztító építése, aminek tervei titokba burkolódznak

Az elmúlt hetekben döbbenhettünk rá, hogy a gödi akkumulátorgyár kálváriája Vácot sem kerüli el. A viharfelhők már gyülekeznek, de még csak azt sem tudjuk pontosan, mitől kell félnünk, mi fenyegeti a várost. Némi információhoz én is hozzáfértem, azok lapján próbáltam a szálakat felgombolyítani, rájönni miről szól ez a történet.

Az elszennyezett déli vízbázis újraindításáról is szól, melynek vizét a Chinoin gyógyszeriperi cég a nyolcvanas évek elején annyira elszennyezte, hogy le kellett zárni. Napjainkig enyhén toxikus a vize (ha csak egyik évről a másikra magától meg nem tisztult) és eddig senki nem akarta megtisztítani, mert nem volt rá pénz. Még a víz kiszivattyúzását, mely lassú javulást eredményezhetett volna, azt sem vállalták, mert nem tudtak volna mit kezdeni a szennyezett vízzel. A partmenti kavicsbányászatnak sem mertek nekikezdeni az iszap toxicitása miatt.

Most az újonnan épülő gödi gyár igényt tart a vízbázis újraindítására a tervezett nagymennyiségű vízfelhasználása miatt.

Arra a kérdésre, hogy a toxikus ipari vizet mire szeretnék használni, nincs válasz, mert az titok. Vagyis annyit lehet tudni, hogy egy részét hűtővízként akarják felhasználni. Igen ám, de a felmelegedett hűtővizek hűtés közben párolognak. És a tervezett hűtőtornyok a lakóterületek szélén helyezkednek el. Vagyis hűtés közben ott fognak párologni és toxikus tartalmuk szennyezheti majd a levegőt és azzal együtt a lakosságot. A hűtővíz azon része, ami szennyeződik és ki kell vonni a körforgásból, az megy a szennyvíztisztítóba, és onnan tisztított vízként a Dunába. De vajon tudják-e pontosan, hogy milyen toxikus anyagokat tartalmaz majd a hűtővíz és egyáltalán, akarják-e ezt majd megtisztítani a toxicitástól?

A kivett vizet, miközben a gyár felhasználja szennyeződik a technológia során. Mert nyilván nem csak hűtésre akarják használni. Hogy mennyire és milyen technológiáról van szó, az megint csak titok, még a szennyvíztelep sem tudja konkrétan milyen terheltségű víz és mennyi fog odaáramlani, amit először a jelenlegi telep fog tisztítani, aminek a kapacitása most is a határokon mozog, míg el nem készül az új tisztítómű.

Az sem derül ki, hogy a túlterhelt telep alkalmas lesz-e a technológiai szennyvíz tisztítására. Ez azért fontos kérdés, mert a kommunális, és a különböző technológiai szennyvizek szennyezőanyag tartalma egészen más és nem lehet mindenfajta szennyvizet ugyanazzal a technológiával tisztítani. Ahhoz tudni kellene azt, hogy mivel és mennyire fogják szennyezni.

A tervek alapján a gyár hamarabb kezd üzemelni, mint amikorra a szennyvíztelep felépül. Vagyis, a jelenlegi telepnek ezt a feladatot is el kell látnia. Tény, hogy a telep jelenleg is bűzös, és néha a túlfolyóból a Gombás-patakba ömlik a Duna-kanyar vécéinek ideszállított tartalma.

A jelenleg épülő gyár többszörösére nő, de a tervekben csak bővítésről beszélnek és mellőzik az ilyenkor elvárható hatástanulmányok elkészítését. Nincs információ az energiamérleg, vízmérleg, anyagmérlegről sem, amivel egy mérnök kiszámíthatná, milyen kibocsátásra lehet számítani. Nem tudjuk az input és outputokat.

Az viszont tény, hogy épül egy újabb szennyvíztelep Vác határában. Hogy miért nem a gyárhoz közel Gödön, arra nincs válasz. Valószínűleg gazdaságilag ez csak akkor éri meg, ha a jelenlegi szennyvíztisztítót is alárendelik a gyár működésének. Ez egyrészt a kapacitáshiány miatt fontos, másrészt meg pufferként szolgálhat az új szennyvíztelepen képződött veszélyes anyagok hígításához. Pedig a megépüléshez kilométereken keresztül kell majd csillagászati összegekért csöveket lefektetni, melyeket a kerékpárút alá terveznek. Évekkel ezelőtt el sem lehetett képzelni, hogy bármiféle technológiai és a veszélyes anyagok ismerete nélkül megkapja egy ilyen gyár a működéshez szüksége engedélyeket.

A szennyvíztelep építése évekig fog tartani és a regionális kerékpárút váci szakaszát el lehet felejteni. Ez idegenforgalmi szempontból nem csak Vácnak, hanem a térségnek is a vesztét jelenti, hiszen a bringások nagy részének nem csak Vác, hanem a Dunakanyar az úticélja. A váci Ligettel és a helyi védettségű természetvédelmi területekkel is ez a helyzet, amik az új telep szomszédságában lesznek, de senki nem kérdezte meg, hogy az ottani természeti és egyéb értékeket nem veszélyezteti-e a szennyvíztisztítás és az esetleges károsanyag kibocsátás.

A tisztítás végterméke a tisztított víz és a szennyvíziszap. Nem kell, hogy a gyár a termelési folyamat közben elszennyezze a vizet (pedig el fogja), elég, ha a kitermeléskor már jelenlévő toxicitással rendelkezik. Nem tudjuk mennyi és mennyire szennyezett iszap keletkezik és ennek mi lesz a sorsa.

Az új telep építése már elkezdődött és nem hiszem, hogy az megállítható. Ugyanakkor az embereknek joguk van az egészséges környezethez és az üzleti titok mögé nem lehet elbújni. Jelenleg mégis eddig mindenki elfogadta a ködösítést.

Örülök, hogy a város időben cselekszik, összehívta a lakossági fórumot és tiszta vizet öntött a pohárba, de a „tánc” még csak most kezdődik.

Most ismét össze kell fognunk (mint a kettes elkerülő építésénél) annak érdekében, hogy „Vác a Dunakanyar Szíve” maradjon és egészséges környezetben élhessünk.
Rám is számíthattok! ♦