Röntgenfényben a kutyák csípődiszplázia megbetegedése

Gyakori megbetegedés a kutyáknál, főképp a nagyobb testűeknél a csípődiszplázia, ezúttal – több olvasónk érdeklődésére – ezen betegség kialakulásáról, kezelési lehetőségeiről kértünk tájékoztatást.

– A diszplázia szó önmagában egy rendellenes fejlődést takar magyarra fordítva, tehát ezt a szót gyűjtőfogalomként nem csupán a csípőízület rendellenességeire lehet érteni, hanem például a könyökízületben előforduló, növekedés során kialakuló zavarokra is. Azonban legelterjedtebben kutyás körökben a diszplázia szó alatt mégis a csípőízületi diszpláziát értjük. A megbetegedésről tudni kell, hogy egy meglehetősen összetett kóroktani tényezők alapján kialakuló elváltozás, egyrészt van genetikai, méghozzá több géntől is függő örökletes része, másrészt pedig bizonyos tartási körülmények, táplálkozási rendellenességek, zavarok szintén előidézhetik a betegség súlyosbodását. A betegség elleni védekezés éppen ezért nem egy egységesen meghatározott dolog, hanem többféle oldalról érdemes megközelíteni, és többféleképpen érdemes egyidőben védekezni, hogy ha szeretnénk minél inkább egészséges kutyákat tenyészteni a jövőben – kezdte tájékoztatóját dr. Balogh Béla, a Kedvenc Állategészségügyi Központ tulajdonosa, vezetője.

Mint fogalmazott, az elsődleges cél, amin már nagyon-nagyon hosszú idő óta elkezdtek munkálkodni a tenyésztők, állatorvosok és más szakemberek, az a csípőízület megjelenése alapján történő tenyésztési szűrés, és szerencsére úgy látszik, hogy ennek egyre inkább be is érik az eredménye.

– Gyakorlatilag a fajtatiszta kutyák tenyésztői körében ma már teljesen elterjedt kötelezettség, hogy ha valaki törzskönyvezett kutyát szeretne tenyészteni, akkor előtte, mielőtt tenyésztésbe veszik és bepároztatják a kant meg a szukát, mindkét szülő egyed esetében el kell végezni a csípőízületi diszpláziára való szűrést. Ez egy nagyjából másfél, két éves korban javasolt vizsgálat, melynek során altatásban, egy speciálisan rögzített pozícióban röntgenfelvételt készítünk a csípőízületről és meghatározott szempontok alapján értékeljük a csípőízületi úgynevezett vápának, a combcsont fejét befogadó résznek az alakulását, magának a combcsont fejnek az alakulását, a combcsont fejnek és a csípőízületi vápának az egymáshoz való viszonyát. Bizonyos szögeket lehet felvenni az elkészített röntgenfelvételen, és ezek alapján egy viszonylag bonyolult értékelési rendszer segítségével meg lehet határozni azt, hogy mennyire felel meg az egészséges, ideális csípőízület kritériumainak az adott kutyus vagy sem, és egy bizonyos, meglehetősen szigorú határvonal alatt, ha a morfológiai kép nem teljesíti a kritériumokat, akkor tenyésztésre nem alkalmas a kutya. Fontos azonban tudni erről a szűrésről, hogy az eredménye nem feltétlenül van egyensúlyban a kutya csípőjének a fájdalmasságával, hiszen a diszpláziának a legkínosabb velejárója az, hogy a rendellenes helyeződésű és rendellenes terhelésnek kitett csípőízület idővel nagyon fájdalmas gyulladásos folyamattal megkeseríti a kutya mozgásának a szabadságát, nehézkessé, sántává teszi a kutyát és gyötrelmes éveket szerez az adott egyedeknek idős korukban. És hát ugye ezt akarjuk elkerülni a szűréssel, illetve azzal, hogy próbáljuk kiszelektálni azokat az egyedeket, amelyek rossz csípő kialakulására hajlamosító géneket hordoznak. Azt is fontos szem előtt tartani ugyanakkor, hogy egy, a csípőízületi diszplázia értékeléséhez használt szempontok alapján rossz csípőjű kutya még nem feltétlenül lesz nagyon súlyos fájdalmat okozó elváltozást mutató egyed idősebb korára, vagy pedig akár már a felvétel készítésének pillanatában is. Tehát ez a kritériumrendszer igen-igen szigorú és a célja az, hogy hosszabb távon, generációkon keresztül folyamatosan javítsuk a kutyák diszpláziáját. Magyarán egy sánta kutya esetében a csípőízület környékének egyéb alakulását is figyelembe kell venni, meg az ízület tényleges fizikális vizsgálattal mutatott fájdalmasságát ugyancsak, amikor azt akarjuk meghatározni, hogy az állat a diszplázia miatt sántít-e vagy esetleg valamely egyéb, hátsó végtagon lévő ízületi rendellenessége okozza a problémát – taglalta a szűrés jelentőségét és fő tudnivalóit dr. Balogh Béla.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Szent Erzsébet Rózsái idén is gazdára találtak

Aztán kiemelte, hogy amennyiben kiderül egy kutyáról, hogy nem megfelelő a csípő alakulása, ám degeneratív folyamatok a röntgenfelvételen még nem látszódnak, akkor a gazdinak még lehetősége van beavatkozni és elodázni az ízület teljes tönkremenetelét, erre széles körben számtalan termék kapható, melyeknek a célja az, hogy az ízületi porc tápanyagellátását és építő anyagait minél nagyobb mennyiségben tudják rendelkezésre bocsátani a kutya szervezete számára, hogy a fokozott igénybevételnek kitett ízületben is kellő mennyiségben legyenek jelen és ezáltal elodázzák az ízület porcának a teljes tönkremenetelét.

– Ez a teljes leépülés szerencsés esetben akár végképp elkerülhető. Jómagam épp a közelmúltban röntgeneztem egy olyan hét év körüli kutyát, akinek ugyan a bal oldali csípőízülete a diszpláziaszűrés kritériumai szerint súlyosan torzult volt, azonban degeneratív jelek nem látszottak rajta, a hátsó láb sántaságát a térdizületben lévő kereszteződő szalag szakadása okozta, és a kutya kora alapján, meg az izület állapota alapján elmondható, hogy valószínűleg ennek a kedvencnek a csípőízülete már nem fog neki komoly fájdalmasságot okozni, hiszen a fajta várható élettartama olyan nyolc-kilenc év közé tehető. Erre a kutyusra minden jel szerint nagyon odafigyelt és vigyáz a gazdája, ennek köszönheti, hogy nem mutatkoztak nála degeneratív elváltozok – említett egy konkrét példát a szakember.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Új kisbusszal végzik a gyors beavatkozásokat a váci önkéntes tűzoltók

Megemlítette azt is, hogy bár korábban számtalan kísérlet volt akár egészen fiatal korban a medence elfűrészelésével és a kis mértékben meglévő vápának a combcsont fejre borításával korrigálni a problémát, azonban általában a medence ilyen fokú elváltoztatása egyéb problémákat, akár székletürítési zavarokat tudott okozni, tehát igazából nem oldotta meg a dolgot, magyarán bebizonyosodott, hogy a kutyák esetében nem igazán járható út csípőprotézis beültetése.

– Ennek oka az, hogy mondjuk egy felegyenesedett ember csípőállásával szemben teljesen más anatómiai helyzetben vannak a kutyák négy lábon járva, gyakorlatilag itt olyan fokú erőhatások lépnek fel, amelyek meglehetősen gyorsan tönkreteszik a protézis rögzítést. Tehát azt lehet mondani, hogy azon túl, hogy meglehetősen költséges volt a csípőprotézis behelyezés, nagyon sok szövődménnyel járt néhány évvel a behelyezést követően a műtét, így nagyon sok esetben csak a protézis eltávolítása maradt. Ezt ma már nem is nagyon szokás alkalmazni. Gyakorlatilag ma már eléggé letisztult a dolog a csípőízületi diszplázia kezelése, elodázása kapcsán és sajnos azt lehet mondani, hogy a műtéti lehetőség leginkább csak a csípőízület kiiktatására, a combcsont fej eltávolítására szorítkozik – mondta dr. Balogh Béla.
Hozzátette: ha a gyógyszeres megelőzés elmaradt, akkor fájdalomtünetek esetén marad a combcsont fej eltávolítás és a gyógyszeres fájdalomcsillapítás, amivel viszont nem szabad megvárni, hogy a nagyfokú fájdalom miatt lesorvadjon a comb- és farizomzat, mert egy sorvadt izomzatot visszaépíteni sokkal nehezebb és sokkal bizonytalanabb a sikert illetően is.

NAPLÓ+ előfizetés!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments